Hét dolog, amit a rómaiaknak köszönhetünk: a betontól a naptári évig
2020. szeptember 22. 08:35 Múlt-kor
Az információ hatalom
Több mint 5 ezer éve ír az ember, a könyvek azonban alig kétezer évesek. Mezopotámiában az ékírás jeleit még agyagtáblákon rögzítették, később az egyiptomiak e célból találták fel a papiruszt, amely a papirusznövény belső részének vékony lapjaiból készült.
Ezáltal a tudás immár tekercseken vált rögzíthetővé, amelynek azonban még számos hátránya volt: egyrészt nehézkesen lehetett szállítani, sérülékeny volt, hiába csupán a szöveg egy része érdekelte az olvasót, ki kellett görgetni számos más felületet is, ami pedig növelte az elhasználódását.
Számos írást rögzítettek az ókorban viasszal bevont fatáblákon, amelyeket olykor könyvszerűen össze is fűztek, csakúgy mint később az állati bőrből készült pergameneket, ám ez utóbbiakat csupán személyes jegyzetfüzetként alkalmazták.
A források szerint az összefűzött fatáblákat a caudex (jelentése: fatörzs, tönk) szóval jellemezték, így a ma ismert könyvek, kódexek ősének tekinthetjük.
Az ókor első évszázadaiban még nem igazán volt szükség könyvekre, hiszen például a legtöbb görög szöveg nem volt hosszabb 30 oldalnál, azt pedig harmonikahajtással meg lehetett oldani, hogy elférjen az ember kezében.
A római szövegek már jóval szószátyárabbak voltak, akár több száz oldalra is rúgtak, időszerűvé vált tehát egy találmány, amely a tekercseket felváltja. Így született meg az oldalakat egymás mellé rendező, a szélük mentén összefűzött, lapozható, praktikus könyv, amely lehetővé tette a nagy mennyiségű írott információ tárolását és könnyed szállítását.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
