Hatalom és vagyon dominált az ősi hsziungnu temetőben
2026. június 25. 06:29 Múlt-kor
Nem a biológiai rokonság, hanem a társadalmi státusz, a vagyon és a politikai szövetségek határozták meg az ősi hsziungnu birodalom elitjének temetkezési rendjét egy mongóliai lelőhelyen - mutatja be egy, az Antiquity című régészeti folyóiratban publikált legújabb tanulmány. A Toulouse-i Egyetem kutatói, köztük Ameline Alcouffe vezetésével végzett, mesterséges intelligenciát is alkalmazó vizsgálat rávilágít arra, hogy Közép-Ázsia első nagy nomád birodalmában a politikai hatalomgyakorlás felülírta a hagyományos vérségi kötelékeket a halál után is.
A Góbi-sivatagtól északra, a mai Mongólia területén fekvő Tamir Ulán Hosú temető a Kr. e. 1. századtól a Kr. u. 1. századig volt használatban. A korábbi archeogenetikai vizsgálatok három fő csoportot különítettek el a sírkertben: az „A” és „B” jelzésű vérségi vonalakat, valamint egy harmadik, velük rokonságban nem álló „C” csoportot.
A francia kutatócsoport a rokonsági hálók pontosabb feltérképezése érdekében statisztikai modellezést, mesterséges intelligenciát, valamint az evolúcióbiológiából kölcsönzött, úgynevezett kulturális családfa-elemzést alkalmazott. Ez a módszer nem a genetikai, hanem a kulturális kapcsolatokat térképezte fel a sírmellékletek minősége, a temetkezési pozíciók és az elhunytak elhelyezkedése alapján. Az eredmények egyértelműen bizonyították, hogy a sírkert térszerkezetét a vagyon és a társadalmi rang diktálta.
A kutatók szerint a két fő genetikai vonal (A és B) feltehetően a hsziungnu hierarchia hagyományos „bal” és „jobb” szárnyát tükrözi, amely a birodalom katonai és adminisztratív megosztásának alapja volt. A társadalmi státusz elsőbbségét a vérségi kapcsolatokkal szemben egy testvérpár esete bizonyítja a legkifejezőbben: míg az egyik fivért gazdag sírmellékletekkel, feleségével együtt, a temető elit szektorában helyezték nyugalomra, addig biológiai testvérét kétszáz méterrel távolabb, a sírkert peremén, szerényebb körülmények között hantolták el.
Egy másik, a Kr. u. 85 körüli évekből származó sírban egy tehetős férfi és egy szegényebb nő közös temetkezését azonosították. Ez a szokatlan rítus, valamint a sírmellékletek ritkulása egyértelműen a birodalom összeomlásának időszakára, a hagyományos társadalmi rend felbomlására utal.
A hsziungnu (ázsiai hun) törzsszövetség Közép-Ázsia első jelentős nomád birodalmát hozta létre a Kr. e. 3. század végén, és évszázadokon keresztül a kínai Han-dinasztia legfőbb riválisa volt. A birodalmat a legfőbb uralkodó, a sanjü vezette, az államigazgatás és a hadsereg pedig keleti (bal) és nyugati (jobb) szárnyakra oszlott; a bal szárny hagyományosan a trónörökös vezetése alatt állt.
A Tamir Ulán Hosú temetőt Kr. e. 100 körül létesítették, miután a han hadseregek a Góbi-sivatagtól északra szorították a nomádokat. A sírkertet Kr. u. 100 körül, az államalakulat végső széthullása idején hagyták fel végleg. Az innovatív kutatási módszertan a jövőben más ókori temetők társadalmi hálózatainak feltárásában is új utat nyithat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
