Római kori Minerva-szentélyt találtak egy ókori kőfejtőben
2026. június 25. 09:14 Múlt-kor
Egy homokkőbánya sziklafalába vájt, Minervának szentelt római szentély maradványait tárták fel Közép-Spanyolországban, amely új megvilágításba helyezi a vallási élet és a bányászat kapcsolatát az ókori Hispániában. A kutatók szerint a lelet azt bizonyítja, hogy a szakrális terek nemcsak a városokban, hanem a munkavégzés helyszínein is fontos szerepet játszottak.
A Madridi Műszaki Egyetem Don Felipe de Borbón y Grecia Bányászattörténeti Múzeumának régészei egy ritka római sziklaszentélyt azonosítottak a spanyolországi Carrascosa del Campo település közelében, Cuenca tartományban, amely a kutatók szerint a Kr. u. 2. század közepe és a 3. század eleje között készülhetett. A MANTVA folyóiratban ismertetett kutatás szerint a lelőhely a közeli Segóbriga városának gazdasági vonzáskörzetéhez tartozott, amely a római korban többek között a lapis specularis (tükörkő) nevű átlátszó gipszásvány kitermelésének köszönhette jólétét.
A szentély központi eleme egy körülbelül 70 centiméter széles és 50 centiméter magas, templomhomlokzatot idéző faragvány volt, amely háromszög alakú timpanonjával és pilasztereivel (féloszlopaival), valamint az ezek által keretezett központi alak megjelenítésével egyértelműen a klasszikus római építészetet idézi. Bár a domborművet az évszázadok során jelentősen megrongálta az erózió, a kutatók az aprólékosan ábrázolt sisak, a lándzsa, a pajzs, valamint a Minerva istennő attribútumaként ismert aigisz alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az épületrész a bölcsesség istennőjét ábrázolhatta.
A faragvány alatt fennmaradt latin felirat – „MINERVAE DOMINAE PLOTI / VS VIGOR CVM SVO COMITATO” – magyarul nagyjából úgy fordítható, hogy „Minerva úrnőnek ajánlja Plotius Vigor és kísérete”, ami a kutatók szerint arra utal, hogy a felajánlást nem egyetlen személy, hanem egy szervezett közösség, feltehetően egy bányász- vagy kőfejtőmunkás-csoport, esetleg katonai alakulat tette. A Plotius – vagy Plautius – családnév a Római Birodalom más területein is előfordult, ami a felirat történeti jelentőségét tovább növeli.
A szentély mellett kialakított kisebb mélyedés valószínűleg áldozati tárgyak vagy felajánlások elhelyezésére szolgált, ami megerősíti, hogy a hely valóban kultikus térként működött. A kutatók szerint a felfedezés erősíti azt a feltételezést, hogy a római korban a vallásgyakorlat szerves része volt a mindennapi munkának is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
