„Hatalmas ugrás az emberiségnek” – másodperceken múlt az első holdraszállás sikere
2020. július 20. 10:51 MTI
„Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek” – ez a szállóigévé nemesült mondat 51 éve hangzott el, 1969. július 20-án, vagy ha úgy vesszük, 21-én. A kettős dátumnak az a magyarázata, hogy az az ember – Neil Armstrong amerikai űrhajós –, akinek szájából elhangzott a mondat, éppen a Hold felszínén állt, miután a Föld lakóinak első küldötteként bolygónk égi kísérőjének a felszínére lépett. Akkor az Egyesült Államok keleti partvidékén július 20-a, vasárnap este tíz óra volt, Európában viszont már hétfő hajnal.
Szovjet előny
Ezzel az Egyesült Államok megdicsőült, és egy több éven át tartó, feszültséggel terhes versenyt nyert meg a másik akkori szuperhatalom, a Szovjetunió ellen. Egyöntetű a vélemény Keleten és Nyugaton: túl azon, hogy a Hold meghódítása kétségtelenül világraszóló tudományos cselekedet, valóban "hatalmas ugrás" volt, a hidegháború nélkül - legalábbis még akkor, a hatvanas évek végén - aligha történhetett volna meg.
Hiszen még tizenkét év sem telt el azóta, hogy az emberiség belépett az űrkorszakba. A Szovjetunióból 1957. október 4-én bocsátották fel a világűrbe az első ember alkotta eszközt, a Szputnyikot. Moszkva és Washington egyaránt felismerte az űrhajózásban rejlő nem mindennapi lehetőségeket: túl a kozmosz katonai rendeltetésű felhasználásán, az űrhajózás hatalmasat lendíthet a tudomány és a technológiai fejlődésén - mint azt később az élet igazolta is -, ráadásul látványos kutatási terület is.
Így mindkét nagyhatalom belefogott ambiciózus űrprogramjába. A hatvanas évek közepéig az amerikaiaknak sorra kellett lenyelniük a keserűbbnél keserűbb pirulákat. Nem csak az első űreszköz volt szovjet, hanem a világűrbe kijutott első földi lény is egy szibériai eszkimókutya, Lajka volt.
Jurij Gagarin, a szovjet légierő őrnagya 1961. április 12-én a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén kerülte meg a Földet, majd 1963-ban Valentyina Tyereskova személyében a szebbik nem képviselője is megjelent a kozmoszban. S ugyancsak a Szovjetunió polgára, Alekszej Leonov tett először űrsétát 1965-ben.
Az amerikaiak azonban nem hagyták magukat. Űrkutatóikon sokat segített, hogy 1961-ben John F. Kennedy került a Fehér Házba, aki maga is lelkesedett az űrhajózásért, az összes amerikai asztronautát személyes barátságával tüntette ki. Elnöki beiktatása után néhány hónappal bejelentette a grandiózus célt: az Egyesült Államok az évtized végéig embert küld a Holdra, és biztonságban vissza is hozza onnan.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
