Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
2017. december 7. 14:09
Bánáti Köztársaság
A Duna, a Tisza és a Maros által határolt Bánság a korabeli Magyarország etnikailag egyik leginkább kevert régiója volt. Magyarok, szerbek, románok, németek és számos kisebb nemzetiség lakta az első világháború végén, így a tárgyalások során a területre a magyar kormány mellett Szerbia és Románia is igényt tartott.
Az őszirózsás forradalommal hatalomra jutó Károlyi Mihály széles körű autonómia ígéretével igyekezett Magyarország oldalára állítani az elszakadást kívánó nemzetiségeket. Eme kísérlet egyik legkülönösebb lépése volt a Bánáti Köztársaság létrehozása a Bánság területén, Temesvár központtal 1918. november 1-én. Az új államot a német származású Róth Ottó vezette, aki a soknemzetiségű területen egy svájci-modell alapján felépülő államot képzelt el. A 24 napig fennálló államot egyedül a Károlyi vezette magyar kormány ismerte el.
A terület szláv lakosai azonban nem álltak az új államalakulat mellé, így Róth és a védelem megszervezésére kinevezett Bartha Albert képtelen volt annak határait megvédeni a Bánát és Bácska területére érkező francia csapatoktól. A régiót a trianoni békeszerződés kettévágta, így nagyobbik, keleti része Romániához, a nyugati pedig a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
