Háború közben forgatták Szaddám Huszein hatalmas iraki filmeposzát
2026. július 8. 11:47 Múlt-kor
Nem sokkal a hatalomra kerülése után Szaddám Huszein nagyszabású történelmi filmmel próbálta megmutatni Irak hatalmas erejét és gazdag múltját a világnak. A Clash of Loyalties című produkciót hollywoodi léptékű eposznak szánták látványos csatajelenetekkel, brit színészekkel és nemzetközi stábbal, ám a forgatás idején kitört iráni–iraki háború miatt a forgatócsapatnak nem díszletek között, hanem valódi rakéta- és bombatámadások árnyékában kellett végül dolgoznia.
Röviddel azután, hogy 1979 júliusában átvette a hatalmat Irakban, Szaddám Huszein nagyszabású tervet hirdetett meg egy nemzetközi színvonalú iraki filmipar létrehozására, amely elképzelése szerint hollywoodi léptékű történelmi filmekkel javíthatta volna az ország nemzetközi megítélését. Ennek első darabja az 1983-ban bemutatott Clash of Loyalties (arab címén Al-mas'ala Al-Kubra, „A nagy kérdés”) volt, amely az 1920-as britellenes iraki felkelést dolgozta fel, és a Baasz Párt történelmi előzményeként igyekezett bemutatni az ország modern államiságának megszületését.
A mintegy 30 millió dolláros költségvetésből készült produkció – amelynek büdzséje akkoriban A Jedi visszatér című hollywoodi filméhez volt hasonlítható – brit és iraki filmesek százait, különleges effektusok tömkelegét és elismert, nemzetközi szereplőgárdát vonultatott fel. A főszerepet az ismert brit színész, Oliver Reed kapta, a producer pedig az Irakban született, később Nagy-Britanniában dolgozó Lateif Jorephani volt.
A forgatás azonban alig néhány héttel a kezdés után rendkívüli fordulatot vett: 1980 szeptemberében kitört az iráni–iraki háború, ami miatt a stáb több tagját váratlanul besorozták a hadseregbe, ezért egyes jeleneteket újra kellett forgatni az új színészekkel, miközben a külföldi filmeseknek valódi rakéta- és bombatámadások közepette kellett dolgozniuk, a Törökországon keresztül szállított első világháborús kellékfegyvereket pedig a hatóságok egy időre lefoglalták, mert valódi fegyverszállítmánynak hitték őket.
A háború ellenére az iraki vezetés ragaszkodott ahhoz, hogy a forgatás a lehető leghamarabb folytatódjon, mert azt akarta a külvilág felé közvetíteni, hogy az országban minden a megszokott rendben zajlik. A színészek később felidézték, hogy repülőgépüket iraki vadászgépek kísérték, leszálláskor pedig a repülőtér világítását is kikapcsolták, hogy csökkentsék egy esetleges rakétatámadás kockázatát.
A produkciót nemcsak a háború veszélyeztette, hanem egy diplomáciai botrány is: az alapjáraton is meglehetősen nehéz természetű Oliver Reed ugyanis egyszer részegen egy bagdadi szálloda éttermében olyan viselkedést tanúsított, amely miatt több iraki miniszter is a színész azonnali eltávolítását követelte. Lateif Jorephaninak végül azzal sikerült eltántorítania ettől a tervtől a hatóságokat, hogy a főszereplő lecserélése esetén a film jelentős részét újra kellett volna forgatni, amit a háborús viszonyok között a miniszterek sem szerettek volna kivitelezni.
A Clash of Loyaltiest végül 1983 júliusában mutatták be a moszkvai filmfesztiválon, ahol díjat is nyert, ám ezt követően mindössze néhány alkalommal vetítették, majd szinte teljesen feledésbe merült. A történészek szerint a film jól példázza, miként próbálta Szaddám Huszein a mozit politikai eszközként felhasználni saját történelmi narratívájának megerősítésére, miközben a grandiózus vállalkozást végül maga a háború és a megváltozott politikai környezet teljesen háttérbe szorította.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
