Feltalálók, akik a saját találmányuk áldozataivá váltak II.
2014. november 24. 12:34
A vérátömlesztő fehérorosz
Alexander Bogdanov az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt kulcsfigurája és Lenin egyik legfőbb riválisa volt egészen 1909-ig, amikor kizárták a pártból. A fehérorosz nép leghíresebb forradalmára a Szovjetunió fennállásának első évtizedében a mindenkori kormány egyik legélesebb kritikusa volt, ám bírálatait úgy fogalmazta meg, hogy nem hagyta el a marxista alapokat. Többször vádolták meg ellenfelei nyugatbarátsággal, s igyekeztek kiforgatni a proletár kultúráról vallott nézeteit; egy alkalommal például öt hetet töltött a hűvösön.
Bogdanov kipróbálta magát a sci-fi írásban is, 1908-ban megjelenő, Vörös Csillag című utópisztikus regénye a Marson játszódott. A tanári, a közgazdász, a filozófusi és az orvosi pályán is megforduló polihisztor 1924-ben az örök fiatalság, illetve a fiatalítás titkát kutatva vérátömlesztéssel kísérletezett. Többek között Lenin nővére, Marija Uljanova is önkéntesként vállalta, hogy részt vesz a kísérletekben.
Miután átesett tizenegy vérátömlesztésen, Bogdanov elégedetten nyugtázta, hogy javult a látása, a kopaszodása lelassult, és egyéb pozitív hatást is feljegyzett naplójába. Leonyid Kraszin bolsevik politikus például azt írta a feleségének, hogy "Bogdanov hét, nem is, tíz évvel fiatalabbnak látszik". Pechére a tizenkettedik vérátömlesztés során rosszul választotta ki a véradót, egy maláriás és tuberkulózisban szenvedő diákot, s hamarosan meghalt. Néhányan azonban azt állítják, hogy a kutató öngyilkos lett, ugyanis azt megelőzően egy igen zaklatott politikai levelet írt. Mások szerint a diák egészséges volt, azonban a vércsoportja nem egyezett Bogdanovéval.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
