Fájdalmas és gusztustalan praktikákkal próbálkoztak a történelmi gyógyítók
2024. február 21. 14:20 Múlt-kor
Maláriával a szifilisz ellen
Hiába az orvostudomány rohamos fejlődése, a 19-20. században is felbukkantak még bizarr gyógyászati praktikák.
Bár piócákat évszázadokon át használtak, sőt, olykor még manapság is alkalmaznak gyógyászati célokra, a sokak számára visszataszító lények aranykora egy francia orvosnak, François-Joseph-Victor Broussais-nek (1772–1838) köszönhetően meglepő módon a 19. század eleje volt.
Már ha feltételezzük, hogy a piócák örömüket lelték képességeik orvosi célú felhasználásában. A francia doktor úgy gondolta, hogy az állatok segítségével minden gyulladás gyógyítható.
Ezekben az években hordószámra szállították a piócákat a világ különböző részeibe, jól jövedelmező piócafarmokat hoztak létre, és a túlzott érdeklődés következtében egyes piócafajok egyenesen a kihalás szélére sodródtak, miközben a páciensek állapotában nem állt be garantáltan számottevő változás.
Múmiaárus Egyiptomban a 19. század végén
Meglepetéseket még a 20. század is tartalmazott. Az osztrák Julius Wagner-Jauregg a 20. század elején olyan módszerrel igyekezett kezelni a végstádiumú szifiliszeseknél jelentkező, az agyvelő sorvadásához, elbutuláshoz és bénuláshoz vezető dementia paralyticát, amelynek már az olvasásába is beleborzonghat az olvasó.
Az osztrák doktor ugyanis úgy vélte, a fenti problémára az a legjobb megoldás, ha megfertőzi maláriával a pácienset, majd, miután azok elmeállapota konszolidálódik, kininnel kigyógyítja őket a maláriából.
Felfedezéseiért Wagner-Jauregg 1927-ben megkapta az orvosi Nobel-díjat, gyógymódját pedig egészen az 1940-es közepéig használták. Mivel azonban a páciensek mintegy 15 százaléka belehalt a kezelésbe, felhagytak a módszer alkalmazásával.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
