Fájdalmaink ellenszere: képeken a gyógyszer útja a gyártól a vásárlóig a 20. századi Magyarországon
2020. szeptember 25. 12:50
Richter, Chinoin, Egis – csak néhány név a legnagyobb magyar gyógyszergyárak közül, ahol többek között olyan magyar készítményeket állítottak elő, mint a Kalmopyrin, a C-vitamin vagy a Hyperol, hogy aztán olyan patikákban árulhassák, amelyek századfordulós berendezéseinek még ma is csodájára járunk. Szeptember 25-e a gyógyszerészek világnapja, ezen a napon közel 7 ezer gyógyszerészt ünnepel az ország. Ez alkalomból a Fortepan képeivel elevenítjük fel a gyógyszerészszakma hazai múltját.
A gyógyszerkutatásnak és -gyártásnak Magyarországon a 19. századtól kezdve nagy hagyományai vannak. A kémia és orvostudomány egyesítésével a gyógyszertan (farmakológia) a század második felében jött létre és önállósult.
Mindeközben megnövekedett a gyógyszerek iránti igény is, elterjedtek a nyugati országokban már alkalmazott új gyógyszerformák, a tabletták, drazsék és injekciók. A klasszikus gyógyszerészet átalakult, a patikákban egyre kevesebb gyógyszert készítettek, a gyógyszeripar fejlődésnek indult és a két világháború közötti évekre már a magyar gazdaság egyik jelentős ágazatává vált.
Richter Gedeon kőbányai vállalkozásával kezdetét vette az ipari méretű magyarországi gyógyszergyártás. Az 1907-től működő gyárban számos új gyógyszert állítottak elő, közöttük a máig egyik legismertebb Kalmopyrint.
A következő „óriások”, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár – a mai EGIS elődje –1912-ben, a Chinoin 1913-ban kezdte meg működését.
Az I. világháborús megtorpanás után a fejlődés folytatódott. A Richter Gedeon-gyár Olasz- és Spanyolországban, Mexikóban és Angliában, a Chinoin Ausztriában, Jugoszláviában és Olaszországban létesített leányvállalatot. 1939-ben 40 gyógyszergyár, illetve gyógyszereket előállító nagyobb laboratórium működött országszerte.
A gyógyszeripar 1948. évi államosítása után a gyógyszergyárak fő feladata a hazai gyógyszerpiac igényeinek kielégítése lett. Az export lehetőségek az 1960-as évektől nyíltak meg, igaz javarészt a szocialista tömbön belül.
A 20. században az anatómia, az élettan, a kórélettan, a diagnosztika, az orvosi technika, a biológia, a gyógyszerkémia fejlődése új gyógyszereket és hatékonyabb eljárásokat eredményezett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
