Évtizedeken át titok maradt Al Capone halálának valódi oka
2020. május 5. 14:59 Múlt-kor
Megérteni a halál okát
Minden idők leghíresebb gengszterének halála korántsem nevezhető egyszerű történetnek. Az évek során a kezeletlen szifilisz ugyan rengeteg kárt tett testében, a halálához vezető tüdőgyulladásnak azonban a szélütés ágyazott meg. E tüdőgyulladás idézte aztán elő azt a hirtelen szívmegállást, amely közvetlenül végzett vele.
A halotti bizonyítványon Dr. Phillips az „elsődleges halálok” mezőbe a következőt írta: „bronchialis pneumonia 48 óra, melyhez adódott apoplexia 4 nap”.
A lapokban megjelenő halálhír csupán a „parézis” szót emlegették, amely „egy krónikus agybetegséget, amely a fizikai és mentális erő elvesztését eredményezi” – a szifiliszről egy szót sem ejtettek.
E köntörfalazás miatt évtizedekig úgy tudták világszerte szinte mindenki, hogy Capone cukorbetegségben halt meg.
Végső soron azonban az igazság az, ami a leginkább megmagyarázza a tüneteit: az évtizedeken át kezeletlenül tomboló szifilisz miatt leépült az agya, az 1947-ben elszenvedett agyvérzés pedig oly mértékben legyengítette immunrendszerét, hogy az nem tudott megküzdeni a tüdőgyulladással, amely végül szívleálláshoz vezetett.
Családja a következő, hangulatában igencsak Caponéhoz illő szöveget adta ki a haláláról:
„A halál már évek óta szólongatta, olyan metsző hanggal, mint amilyenen egy cicerói [Chicago egy rossz hírű külvárosa] kurva megszólítja a készpénzes kuncsaftot. De Nagy Al nem arra született, hogy a járdán essen össze, vagy a halottkém asztalán. Úgy halt meg, mint egy gazdag nápolyi, ágyban egy csendes szobában, zokogó családjával oldalán, miközben a lágy szél suttogott odakint a fák között.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
