Évszázadokkal korábban használhatták már a görög ábécét
2026. május 26. 16:06
A görög ábécé a széles körben elfogadott tudományos konszenzusnál akár három évszázaddal korábban, az időszámításunk előtti 11. században is jelen lehetett. A holland Leideni Egyetem Vici-ösztöndíjjal támogatott projektje radiokarbonos kormeghatározás és filológiai elemzések segítségével bizonyítja, hogy az írásbeliség sokkal korábban megjelenhetett az égei térségben, így a mükénéi kultúra bukását követő úgynevezett sötét kor a feltételezettnél jóval fejlettebb lehetett.
A tudományos közösség Rhys Carpenter filológus 1933-as elmélete óta nagyrészt azon az állásponton volt, hogy a görögök a föníciai írásrendszert az i. e. 8. század környékén vették át, majd ebből alakult ki rendkívül gyorsan a latin ábécé alapjául is szolgáló betűkészlet. Willemijn Waal kutatása azonban rámutat, hogy a legkorábbi ismert kerámiafeliratok radiokarbonos vizsgálata az i. e. 10. vagy 9. századra datálja a leleteket. A macedóniai Szindosz lelőhelyének adatai szintén megerősítik, hogy a geometrikus kor a korábban meghatározottnál hamarabb vehette kezdetét, jelentősen lerövidítve a mükénéi civilizáció összeomlása és az ábécé megjelenése közötti időszakot.
A korai datálást a nyelvtudományi bizonyítékok is alátámasztják. A legősibb görög feliratok archaikusabbak az i. e. 8. századi föníciai írásnál, írásirányuk még bizonytalan, és sok esetben a busztrofedon elnevezésű, soronként váltakozó irányú írásmódot, valamint olyan szóelválasztó jeleket alkalmaznak, amelyek a föníciai gyakorlatból addigra már teljesen kikoptak. A kutatók szerint ez egyértelműen arra utal, hogy az átvétel az i. e. 11. században történhetett.
Az eddigi lelethiány okát a szakemberek a hordozóanyagok sérülékenységében látják. Míg Mezopotámiában a tűzálló agyagtáblák évezredekig fennmaradtak, az égei térségben elsősorban papiruszt, fát és pálmalevelet használtak. A kőre vagy kerámiára vésett szövegek csupán a kivételt jelentették, így a paleontológiából ismert Signor és Lipps által megalkotott elv értelmében statisztikailag valószínűtlen, hogy a legkorábbi fennmaradt emlékek egyben az írásbeliség legelső lenyomatái lennének.
Az új kronológia alapjaiban írhatja át az ókori görög történelemről alkotott képet. Amennyiben az alfabetikus írásmód már az i. e. 11. században vagy annál is korábban jelen volt a régióban, az említett évszázadok egyáltalán nem tekinthetők az írástudatlanság korszakának. A felfedezés a homéroszi eposzok kutatására is jelentős hatást gyakorolhat. Ha az írásbeliség folyamatos volt ebben az időszakban, az Iliász és az Odüsszeia áthagyományozása sem feltétlenül kizárólag szóbeli úton történt, ahogyan azt a klasszika-filológia szakértői évtizedek óta feltételezték.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
