Egymás után pusztultak a római hajók egy öreg zseni ötletei miatt
2022. február 10. 15:05 Forisek Péter
Trükkös tükrök
A történetírók azt is feljegyezték, hogy Arkhimédész a katonák pajzsaival vagy vastag tükrökkel felgyújtotta és porrá égette a római hadihajókat. Mindkét változattal kapcsolatban kétségek merülnek fel.
Az ókori görög katonák kerek pajzsa egy fakeretből és az arra kifeszített többszörös bőrrétegből állt. A kerek pajzsot valóban egy bronzpánttal vették körbe a szerkezet merevítésére, illetve a bronz jobban ellenállt a nedvességnek és a szárazságnak, így ha a pajzsot a földre tették, nem sérült a szerkezet.
A pajzs külső felületét azonban nem borították be se bronzzal, se más fémmel, mivel az egyrészt rendkívül megdrágította volna a fegyverzet árát, másrészt túl súlyossá tette volna azt. Így azt a változatot nehezen fogadhatjuk el, hogy Arkhimédész javaslatára a katonák kifényesítették a pajzs felületét, és egy homorú félkörívet alkotva, a pajzsokat egymás mellé helyezve egy hatalmas tükröt hoztak létre.
A másik változat viszont, vagyis hogy nagy méretű tükröket vagy lencséket használt, lehetséges, de meg kell jegyezni, hogy azok vastagságának semmi köze a tűzgyújtáshoz. A megvalósítással kapcsolatban több modern kori elképzelés létezik, többen megkísérelték rekonstruálni a „fegyvert”.
A legegyszerűbb elképzelés, hogy a hajók parancsnokait, vagy kormányosait meg- vagy elvakította a tükrökkel, így akadályozva manőverezésüket. A másik, hogy a tükröket vagy lencséket egy pontra fókuszálva tüzet gyújtott a hajókon. Ez valóban nagy zavart okozhatott, de ezzel kapcsolatban is felvetődik egy probléma: az ókori hadihajókon volt tűzőrség, amely készen állt az oltásra.
Az pedig teljesen valószínűtlen, hogy valamiféle „halálsugárral” gyújtotta volna fel a római hajókat, ahogy a történetírók írják – ez nemcsak technikailag kérdéses –, hiszen ha létezett volna ilyen fegyver, akkor azt a rómaiak mindenképpen megszerezték és használták volna a későbbiekben.
„Ne zavard a köreimet!”
A városlakók hősies helytállása és Arkhimédész szerkezetei miatt Szürakuszai ostroma csaknem három éven át tartott. Marcellus végül nem hadigépekkel, hanem csellel vette be a várost, mivel észrevette, hogy az egyik falrészt kevésbé őrzik a védők.
Támadását erre a területre összpontosította, így előbb azt foglalta el, majd katonái betörtek a város minden pontjára. A hosszú ostromtól és a veszteségektől vérszomjas római katonák a városlakók kiirtását és Szürakuszai teljes elpusztítását követelték hadvezérüktől.
Marcellus azonban ellenállt nekik, így mind a város, mind a lakosság jelentős része megmenekült. Arkhimédészt azonban elérte a rómaiak bosszúja. A későbbi hagyomány szerint az akkor már 75 éves tudós éppen a homokba rajzolgatta egy újabb számítását vagy hadigépét, amikor egy fosztogató római katona rátalált, és zsákmányt követelt tőle.
A tudós felháborodva, hogy munkájában félbeszakítják, csak annyit vetett oda a katonának: „Ne zavard a köreimet!” (latinul: Noli tangere circulos meos!) A katona erre meggyilkolta, Marcellus azonban, aki kegyesen bánt a legyőzött ellenségeivel, másrészt nyilván igényt tartott volna Arkhimédész értékes szolgálataira, meggyászolta ellenfelét.
A római férfiak számára két erény kiemelkedően fontos volt: a virtus, vagyis a bátorság és a pietas, vagyis a kegyesség. Marcellus, bár Arkhimédész számos katonája halálát okozta, és szerkezeteivel évekig elnyújtotta Szürakuszai ostromát, egy méltó síremléket állított a tudósnak, amelyre legismertebb tételét, egy hengerbe írt gömb és kúp körvonalait vésette.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
