Múlt-kor.hu

Egy megátalkodott bűnöző hozta létre a világ első igazi nyomozóhatóságát

Egy megátalkodott bűnöző hozta létre a világ első igazi nyomozóhatóságát

2021. június 10. 13:05 Múlt-kor

Saját vállalkozások – váltakozó sikerrel

1833-ban Vidocq új vállalkozásba kezdett, ezúttal „előképzettségének” megfelelően: megalapította a Le bureau des renseignements („információs iroda”) nevű céget, amely egyfelől magánnyomozó-irodaként, másfelől privát rendfenntartó erőként működött. Itteni alkalmazottai szintén főként egykori elítéltek voltak.

A világ első magánnyomozó-irodájának is tartott szervezet főként a csődeljárásokkal ügyeskedőkre szakosodott, üzletemberek és magánszemélyek érdekeit egyaránt képviselve, ám a magánszférában tevékenykedve Vidocq még annyira sem válogatott módszereiben, mint korábban az állam szolgálatában: főként az információgyűjtésben gyakran alkalmazott törvényellenes eljárásokat is.

Emellett a „hivatalos” rendőrséggel és más állami szervekkel (többek közt a hadügyminisztériummal) is rendszeresen konfliktusba került a különös vállalkozás, amelynek irodáiban végül 1837. november 28-án razziát rendeztek a hatóságok: mintegy 3500 dokumentumot foglaltak le. Nem sokkal később magát Vidocqot is őrizetbe vették, így a karácsonyi ünnepeket rács mögött töltötte. Az ellene felhozott vádak alól – pénz szerzése átveréssel, hivatali vesztegetés, illetve közhivatali funkciók jogtalan színlelése – végül tanúvallomások alapján felmentették 1838-ban, nyomozó vállalkozása pedig tovább folytatta tevékenységét.

Az egykori legendás nyomozó mélyrepüléséről egyre többet cikkeztek a sajtóban, és „irodája” működése folytán is egyre több nagy hatalmú személlyel került ellenséges viszonyba. 1842 augusztusában ismét őrizetbe vették, ismét vállalkozása nem éppen becsületes ténykedése folytán: hűtlen kezeléssel, illetve emberrablással is megvádolták.

Utóbbi vád alapját az képezte, hogy Vidocq és emberei több fiatal nőt is akarata ellenére – ám családjuk kifejezett kérésére – apácazárdákba szállítottak és kényszerítettek belépésre. Bár eleinte úgy tűnt, a 67 éves férfit ezúttal elítélik, Vidocq ismét sikeresen játszotta ki kapcsolatait, és 11 hónap után újra szabad – ám immár igencsak szerény anyagi helyzetű – ember volt.

Hogy mentse a menthetőt, megpróbált túladni vállalkozásán, azonban azért nem jelentkezett megfelelő vásárló, mivel nem sokan értettek az efféle munkához. Az 1840-es évek folyamán rövid szakmai könyveket és esszéket adott ki, többek közt a börtönökről és a nyomozói munkáról. 1847-ben harmadik felesége is elhunyt, és Vidocq többé nem nősült újra (bár élete végéig még számos nő volt az életében). Az 1848-as forradalom idején még az átmeneti kormánynál alkalmazást talált a politikai rendőrségnél, de az ezt követően hatalomra kerülő III. Napóleon már nem kért szolgálataiból.

Az egyre többet betegeskedő Vidocq lassan visszavonult szeretett szakmájától, megmaradt pénzét óvatosan beosztva szerény életet élt. 1857. május 11-én hunyt el bérelt párizsi otthonában orvosa, ügyvédje és egy pap jelenlétében. Mi sem jellemzi jobban időskori életvitelét, mint hogy örökségéért 11 nő is jelentkezett, akiket pénz helyett annak írásbeli ígéretével „ajándékozott” meg társaságukért cserébe.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Egy megátalkodott bűnöző hozta létre a világ első igazi nyomozóhatóságát

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. nyár: Végzetes asszonyok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra