Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája
2020. augusztus 24. 17:54 Múlt-kor
Az epheszoszi Artemisz-templom
Az itt felsorolt alkotásokat elsőként először a világ hét csodájaként említő Szidóni Antipatrosz nem rejtette véka alá, a listából melyiket tartja a leginkább ámulatba ejtőnek: „Az Olümposzon kívül semmi ily csodálatosra nem tekintett le soha a Nap.”
Mindazonáltal a kis-ázsiai Epheszoszban (a mai törökországi Efes) található templomnak igencsak hányatott sors jutott, ami miatt valójában nem is beszélhetünk egyetlen építményről – Artemisz templomát több alkalommal is újjá kellett építeni.
Az ókori források szerint egy árvíz már a Kr. e. 7. században elpusztította, majd később egy Hérosztratosz nevű, bármi áron hírnévre vágyó gyújtogató áldozatául esett Kr. e. 356-ban, a Kr. u. 3. században pedig a keleti gótok dúlása döntötte romba.
Utolsó lerombolása Kr. u. 401-ben történt, ezt követően nem építették újjá. Maradványaiból igen kevés ismert, ezek nagy része a halikarnasszoszi mauzóleum szobraihoz hasonlóan a British Museumban található.
A templom legpazarabb inkarnációja – amelyről Antipatrosz is írt – fehér márványból készült, a 361 méter hosszú és 55 méter széles épület tetejét 127 oszlop tartotta.
A szentély középpontjában Artemisz istennő szobra állt, amelyhez az olümpiai Zeusz-szoborhoz hasonlóan messze földről is elzarándokoltak a hívek, hogy áldozatot helyezzenek el lábánál.