Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája
2020. augusztus 24. 17:54 Múlt-kor
A halikarnasszoszi mauzóleum
Uralkodása során az Óperzsa Birodalom Kária nevű tartományának szatrapája, Mauszólosz egy rendkívül impozáns új fővárost építtetett magának és feleségének (egyben nővérének), Artemisziának Halikarnasszoszban (a mai törökországi Bodrum).
Nem volt kérdéses, hogy a számtalan márványépülettel és -szoborral büszkélkedő város építtetője a halálban is hasonló pompában részesül majd.
Mauszólosz Kr. e. 353-ban bekövetkezett halála után Artemisziát a feljegyzések szerint annyira letaglózta a gyász, hogy vízben feloldva megitta férje és fivére hamvait. Mindazonáltal nem omlott össze végleg: felügyelte a hatalmas síremlék felépítését, az új fővárosra tekintő domb tetején.
A terveket két neves görög építész, Püthiosz és Szatürosz készítette el, a háromszintes építmény három különböző építészeti stílust ötvözött: a térségben bevett lükiai, valamint az egyiptomi és a görög mintát. Az alsó szint körülbelül 20 méter magas volt, és lépcsőzetesen haladt felfelé a következő, 36 görög oszloppal körbevett második szinthez, amelynek tetején helyezkedett el a piramisszerű harmadik.
Ennek tetején egy négylovas fogat szobra állt, a műemlék teljes magassága ezzel együtt 41 méter lehetett. A Mauszóleión, azaz mauzóleum négy oldalát a négy legnevesebb görög művész díszítette fel különböző frízekkel és szobrokkal.
A mauzóleum fokozatosan, földrengések sorozata által pusztult el, teljes leromlása a középkorban következett be – a 15. században erődítmények építéséhez és megerősítéséhez hordták el utolsó maradványait. A johannita lovagok által Bodrumban felépített, úgynevezett Szent Péter-várban elhelyezték a síremlék legszebben megmunkált szobrait, ezek egy része ma Londonban, a British Museumban található.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
