Égett bagoly, csiganyálka, kormoránvér - 10 bizarr középkori gyógymód
2016. február 9. 08:35
Ha fáj a fő
„Vegyünk fél tál árpát, egy maroknyi görvélyfüvet, egy hangyányi verbénát és tetszés szerint egyéb, fejfájásra jó gyógynövényeket. Főzzük meg őket együtt, csomagoljuk be ruhába, és tegyük a beteg fejére” – így a középkori tanács. A görvélyfű (Scrophulariaceae) gyakran előkerült a középkori, valamint a Tudor-kori orvosi könyvekben, mint a belső és külső gyógyhatású szerek fő összetevője. A modern orvostudomány még mindig használja a görvélyfűben is megtalálható alkaloidokat (növényekből nyerhető, összetett gyűrűs szerkezeteket tartalmazó, nitrogéntartalmú szerves vegyületek) fejfájás és migrén kezelésére.
A verbéna glikozidjait (olyan szerves vegyületek, amelyekben egy szénhidráthoz valamilyen más vegyület, általában egy kis méretű szerves molekula kapcsolódik) ma is a migrén, a depresszió és a szorongás kezelésére használja a modern orvostudomány. A középkori patikus tehát pontosan tudta, „mit ír fel” a betegeknek.