Továbbvitte pompakedvelő nagyapja örökségét Esterházy II. Miklós herceg

2023. december 12. 15:05 Múlt-kor

Bécsben született Esterházy Miklós Ferdinánd néven. A hagyományosan Habsburg-hű Esterházy-család más tagjaihoz hasonlóan a császári hadseregben kezdte pályafutását ifjúként, még II. József (ur. 1780-1790) idején.

1790-ben alezredesként már részt vett a török elleni harcokban, 1791-ben, 26 éves korában megtették a Mária Terézia által alapított magyar királyi nemesi testőrség parancsnokává. 1803-ra az altábornagyi, 1817-re a táborszernagyi rendfokozatot is elérte.

A Francia Császárság ellen vívott háborúk során Napóleon a tudtára adta, hogy felajánlaná számára a független Magyarország koronáját, amennyiben a magyarok vezetőjeként hadat üzen Bécsnek. A herceg az ajánlatot visszautasította, indokai azonban ma már kifürkészhetetlenek – egyaránt szerepet játszhatott az Esterházyak hagyományos császárhűsége és a herceg politikai éleslátása is, illetve lehetséges az is, hogy egyszerűen nem kívánt uralkodni.

Mielőtt azonban megkezdte volna fegyveres szolgálatát, a korabeli arisztokrata szokás szerint körbeutazta Európát, angliai, itáliai és francia útjai során nagyapjához, Esterházy Miklós Józsefhez, azaz „Fényes Miklóshoz” hasonló ízlése alakult ki a művészetekben és az élet szép dolgaiban.

Esterházy II. Miklós portréja

A „Pompakedvelő” ragadványnévvel is illetett nagyapja idején fénykorát élt kismartoni udvari zenekart is újjáalapította 1794-ben, és ő tette meg karmesterévé Joseph Haydnt, akit később Johann Nepomuk Hummel helyettesített. Miklós ezen kívül is hatással volt a zenetörténetre: Beethoven C-dúr miséjét 1807-ben a herceg kérésére komponálta.

A zene mellett a festmények és más képzőművészeti alkotások kedvelője is volt, az általa felhalmozott galériát 1871-ben vásárolta meg a magyar állam. E gyűjtemény vált a Magyar Tudományos Akadémia épületében elhelyezett Országos Képtár alapjává, amely aztán később a Szépművészeti Múzeum gyűjteményével egyesült. A festmények, rézmetszetek és rajzok mellett a könyvek elkötelezett gyűjtője is volt.

A kismartoni kastélyon nagyszabású felújításba fogott, Charles Moreau tervei alapján a barokk rezidenciából klasszikus stílusú épület lett, és elkészült a ma ismert Haydn-terem is. Mivel Napóleon csapatai Kismartont is elérték a harcok során, az átépítés félbeszakadt, így a tervezett operaház és galéria végül nem készült el.

1783-ban kötött házasságot a Maria Josefa Hermenegilde von Liechtensteinnel, aki szintén a művészetek (és különösen Haydn) pártfogója volt. A házasságból három gyermek született: Pál Antal, Miklós Károly és Mária Leopoldina. A harmonikusnak nem mondható kapcsolatban a herceg félrelépései rendszeresek voltak, ezeket a kismartoni kastélyban folyó pezsgő társasági élet igencsak megkönnyítette.

A kismartoni Esterházy-kastély tervezett, végül meg nem épített kerti homlokzata (1812)

A hercegné eltűrte férje hűtlenkedéseit, egészen a francia Madame Plaideux-vel folytatott viszonyból kirobbanó botrányig – ebből a tartósabb kapcsolatból három gyermek is született. A botrányt követően a megszégyenített hercegné visszavonult a társasági élettől.

Esterházy II. Miklós 67 évesen, 1833. november 25-én hunyt el a lombardiai Comóban. Élete végére pazar életmódja, illetve a nagyszabású építkezés miatt az Esterházy-vagyon súlyosan eladósodott, ennek rendbehozatalához Salomon Mayer von Rothschild bankár segítségét kérték a későbbiekben.