Numizmatikai szakbolttal rukkolt elő a BÁV a hetvenes években
2023. augusztus 7. 09:50 Múlt-kor
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően a kiépülő Kádár-rendszer 1957-ben indította újra a művészeti árveréseket, és ugyanettől az évtől kezdődően vált a BÁV logójává az ismeretlen művész által tervezett, ma is használatos szimbólum a milói Vénusszal, amely a vállalat évszázadokon átívelő és átfogó művészettel kapcsolatos tevékenységére utal.
A hatvanas évek elejétől ismét egyre nagyobb kereslet mutatkozott a festményekre, ám a BÁV a megelőző évek művészeti aukcióinak sikeres eladásai miatt megfogyatkozott műtárgyállományt csak fokozatosan tudta pótolni.
Az 1968-ban bevezetett, de politikai okokból csak rövid ideig működhető új gazdasági mechanizmus a korábbinál jóval nagyobb autonómiát adott a vállalatoknak, ami a BÁV-ot is jótékonyan érintette. Az új irányítói rendszer megszüntette a zálogtevékenységgel kapcsolatos korábbi fenntartásokat, szélesebb mozgásteret biztosított és szép lassan tisztázódott a BÁV vállalati profilja és tevékenységi köre is.
Kép forrása: Fortepan / Fortepan / FŐFOTÓ
A gazdasági rendszer által felkínált lehetőségekkel élve a vállalat a hetvenes évtizedben tevékenysége középpontjába az üzlethálózat korszerűsítését, modernizálását, bővítését, az árukínálat kiszélesítését, a használtáruk értékesítésének növelését, és ezekkel egyetemben az eredményesség javítását helyezte.
Komoly újdonságnak számított, hogy 1969-ben megkezdődött a külföldi importáruk értékesítése, így a BÁV üzletek polcaira különböző ajándéktárgyak és divatcikkek kerültek.
Ennek köszönhetően a magyar érdeklődők egyre sűrűbben találkozhattak kínai porcelánokkal, indiai, pakisztáni vagy egyiptomi rézkancsókkal, egzotikus országokból származó pajzsokkal, szőnyegekkel, de olasz aranyékszereket, jugoszláv bútorokat vagy szovjet csontfaragványokat is vásárolhattak a BÁV kínálatából.
A szemmel láthatóan megnövekedett és változatosabb árukínálatot az eredeti terveket követve a felújított és korszerűsített hálózat mellett 35 új bolt is forgalmazta, de ugyanebben az időszakban kezdődött meg az üzletek önkiszolgáló rendszerűvé való átalakítása, valamint szélesítették a lakásokon történő értékbecslést és felvásárlást is.
Csörsz utca 18., Magyar Optikai Művek Szakasits Árpád Művelődési Háza. A Bizományi Áruház Vállat (BÁV) művészeti aukciós kiállítása (Fortepan / FŐFOTÓ)
A hetvenes évtized végére a bizományi üzletág 72,80 százalékos forgalomnövekedést produkált, bár bizonyos jelek már utaltak arra, hogy a lassanként növekvő infláció, a lakossági jövedelmek bővülésének alacsonyabb mértéke, továbbá egyes hatósági korlátozások visszafogják a vásárlásokat.
Ez utóbbi tendencia mindenekelőtt a ruházati cikkek csökkenő arányán, valamint a lakberendezési és nemesfém termékek stagnálásában mutatkozott meg, a lassú változás a műszaki cikkek forgalmában alig volt észrevehető.
A BÁV Kádár-kori történetének egyik érdekessége, hogy a speciális vásárlói igények kielégítésére 1976-ban megnyitották az ország egyetlen numizmatikai szakboltját és felvásárlóhelyét. A vállalat mindezek mellett az évtized második felében 42 új üzletet nyitott, 109-et felújított, és fokozatosan érezhetővé vált a hatékonyság megnövekedése a cég működésében.
Magyarország legrégebbi vállalkozása tehát optimista szemlélettel léphetett át a nyolcvanas évek küszöbén, mit sem sejtve arról, hogy a mélyben hatalmas változások vannak kialakulóban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
