Sikeresen vészelte át a BÁV a kommunista diktatúra éveit
2023. június 19. 09:50 Múlt-kor
A harcok elcsitultával a remény napjai köszöntöttek a magyar társadalomra 1945 tavaszán, ám az átmenet éveit követően a kommunista párt egyre inkább átvette az irányítást az ország felett és 1948-ra létrehozta az egypártrendszert, vagyis diktatúrát épített ki. Azonban az idén 250. születésnapját ünneplő BÁV jogelődje ezekben a vészterhes években is a magyar lakosság szolgálatában állt.
A második világháború pusztítása a Királyi Zálogház tárgyait sem kímélte, a megszálló csapatok mintegy 200 ezer zálogtárgyat raboltak el. Ám a fegyverszünetet követően, a rövid átmenet évei során kiépülő kommunista rendszer alatt sem szűntek meg a nehézségek, ekkor ugyanis a záloghitelezés visszaszorítása vált állami céllá, amit a döntéshozók a kamatok és a hitelnyújtási feltételek korlátozásával igyekeztek elérni.
Limitálva volt például az egy tételre nyújtható kölcsön összege, egy aranytárgy fedezete mellett is legfeljebb 500 forint hitelt lehetett adni. (Ez mai értéken 100 ezer forint körüli összegnek felel meg.)
Erzsébet (Lenin) körút, balra látható Apolló mozaik a Vörös Csillag (korábban Royal Apolló) mozi hirdetőtáblája felett. A 43. szám alatti épületben a Bizományi Áruház Vállalat üzlete. (Fortepan / UVATERV)
A kormány 1948 augusztusában Állami Zálogház és Árverési Csarnok Nemzeti Vállalat néven a Postatakarékpénztártól elváló, de jogfolytonosan működő, önálló vállalat alapítását határozta el.
Nemcsak a zálogba adandó tárgyak, hanem a műkincsek is megszenvedték az újfajta korlátozásokat, hiszen az államosítás, a társadalmi viszonyok földrengésszerű átrendeződése és a polgári hagyományok felszámolására irányuló törekvés szép lassan megszüntette a műkereskedelem korábbi népszerű és mozgalmas csatornáit.
Az új állami intézmény zálogüzletágának központi megnyirbálásával egy olyan negyedévszázados korszak zárult le, amely során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a zálogház mint állami intézmény képes ténylegesen szociális szempontok alapján kölcsönt folyósítani, másfelöl gazdaságosan működni és emellett nyereségre szert tenni.
A Rákosi-rendszer évtizedeiben az új állami vállalat fő profilja a zálogüzletág helyett a bizományi értékesítésre tevődött át, amelyet a cég egészen az 1960-as évek végéig megőrzött. Ehhez az irányvonalhoz igazodva a vállalat nevét ismét átkeresztelték, 1952. március 12-től mai nevén, Bizományi Áruház Vállalatként működött tovább.
Az így létrejött állami kiskereskedelmi társulat tevékenységi köre rendkívül széles volt: szinte minden használt cikk megvásárlására, bizományba vételére és értékesítésére kiterjedt, de ezen belül is leginkább a ruházati cikkek forgalmazása került az előtérbe. Ekkor épült ki a bizományi boltok országos hálózata: amíg 1950-ben csak 16, addig 1952-ben már 42 ilyen üzlet működött országszerte, ugyanakkor a zálogfiókok száma folyamatos csökkenést mutatott.
Beszédes adat, hogy a központilag támogatott záloghitelezés visszaszorítása ellenére 1953-ban így is 2 millió 149 ezer zálogtárgyra nyújtottak összesen 183,2 millió forint hitelt, vagyis a lakosság igénye a zálogkölcsön intézményére a központi törekvés dacára sem szűnt meg.
A kommunista diktatúra hibásnak tűnő gazdasági döntéseinek ellenére az ötvenes években sem szűnt meg a nagyfokú lakossági érdeklődés a BÁV szolgáltatásai iránt, az 1956-os eseményeket követően pedig – a forradalom vívmányainak köszönhetően – az új politikai vezetés jóval nyitottabban fog majd viszonyulni az ügyfelek valós igényeihez.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
