Egy félresikerült nyaralás bezártságában és sötétségében született meg Frankenstein szörnyetege
2022. december 12. 18:05 Múlt-kor
A Frankenstein a világ egyik legismertebb horrorja, amely az eltelt évszázadok óta számos zsánerbeli alkotást és más tudományos-fantasztikus műveket is megihletett. A szerzője, Mary Shelley ezzel a művével beírta magát a világirodalom történetébe. Számos olyan elemet dolgozott fel a történetében, amelyek más, később szintén világhírűvé vált történetekben morális kérdésként vetődtek fel. Megszületett az őrült tudós archetípusa és ekkor válik hangsúlyossá az irodalomban az, hogy az ember nemcsak teremtmény, hanem teremtő is lehet.
Nyármentes nyaralás
Az 1816. évet a történelem úgy tartja számon, mint a „nyár nélküli évet”. A Genfi-tó partján álló Villa Diodatiban egy különös társaság gyűlt össze. A villát Lord Byron bérelte, aki június és november között tartózkodott itt.
Távol akart maradni a hazájától, miután a válása, valamint a féltestvérével folytatott állítólagos vérfertőző viszony miatt ott nemkívánatos személlyé vált. Svájcban találkozott a barátjával, Percy Bysshe Shelleyvel, aki szintén hátrahagyta a családját. Shelley a szeretőjével, az akkor 18 éves Mary Wollstonecraft Godwinnal érkezett Svájcba.
Ez már a második svájci útja volt a párnak, mivel Shelley már korábban is elutazott az alpesi országba, hátrahagyva terhes feleségét. Elkísérte őket Claire Clairmont is, aki Mary féltestvére volt, és emellett pedig Byron korábbi szeretője.
Claire várandós volt Byron gyermekével, és ez motiválta arra, hogy elkísérje Shelleyéket (sőt az út ötlete is tőle származott). Ehhez a társasághoz csatlakozott Diodatiban Byron orvosa, John William Polidori.
A nyár nélküli év azonban alaposan beleszólt a közösen tervezett időtöltésbe. A hideg és a rendszeres esők a villába szorították be a pihenni vágyó társaságot. Az időt így beszélgetésekkel, a filozófiáról és az okkultizmusról szóló vitákkal ütötték el. Byron később azt javasolta, hogy maguk is írjanak a társaság szórakoztatására kísértethistóriákat.
A Genfi-tó mellett fekvő Villa Diodati William Purser metszetén
Maga Byron egy vámpírlegendán alapuló töredéket írt, amelyet a balkáni utazásai alatt hallott. Polidori is alkotott, mégpedig A vámpír (The Vampyre) című, később 1819-ben megjelent művet. Ez a könyv is nagyon fontos szerepet játszott a brit horrorirodalomban, hiszen igazodási pontot jelentett a későbbi vámpírtörténeteknek, és Bram Stoker Drakulájának is az alapjává vált.
Nem mellesleg egyesek szerint Polidori is egyfajta ihletője lehetett a Frankenstein tudósának. Tragikus sorsuk annyiban feltétlenül közös, hogy Polidori fiatalon halt meg, vélhetően a tekintélyes kártyaadósság miatt öngyilkosságot követett el.
Mary Wollstonecraft Godwin, vagy ahogy jobban ismerhetjük, Mary Shelley ekkor írta meg a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című regényének alapját képező történetet. A két mű egyébként sok hasonlóságot hordoz, és Polidori naplója szerint Mary Shelleyt a történetében „az ember, mint eszköz” kérdése foglalkoztatta igazán.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
