Kész vagyont ért Károly király hibásan írt neve

2022. október 17. 14:05 Múlt-kor

Az előzetes terveknek megfelelően minden érmét külön bocsátottak árverésre. A teljes bevétel 754 ezer fontra (365 millió forintra) rúg, az előzetesen becsült összeg majdnem háromszorosára.

A legmagasabb árat a legritkább érme hozta be: az 1720-ból, I. György idejéből származó guinea-s érme hibás veretű, mindkét lapján a hátlapi kép, a négy királyi pajzs szerepel. Az érméért 52 ezer fontot adtak. Egy másik érme, amelyen II. Károly nevének latin formája hibásan szerepel (CAROLVS helyett CRAOLVS), 8 ezer fontot ért.

Felmerül a kérdés, hogy ez utóbbi valóban egy véletlen hiba eredményeként jött-e létre. Az is elképzelhető, hogy kicsinyes bosszú állt mögötte, ami még érdekesebbé tenné az érmét.

Az ennyire nyilvánvaló hibákat általában megpróbálták kijavítani, de ennek itt nyoma sincs. Az érmét 1675-ben verték, amikor a pénzverde dolgozóinak jó okuk volt az elégedetlenségre.

II. Károly uralkodása alatt a korona ugyanis akkora adósságokat halmozott fel, hogy 1672-ben kincstári moratóriumot hirdetett („Stop of the Exchequer”), vagyis az állam egyszerűen nem fizette tovább az adósságait.

A moratórium egy évre szólt volna, de végül 1675 márciusáig tartott, feje tetejére állította az angol pénzügyi világot, és a pénzverdei dolgozó legalább annyira érezte a hatását, mint az aranykereskedők.

Az elütés azonban úgy tűnik, senki szemét nem szúrta. Eddig összesen négy példány került árverésre ebből az érméből, mindegyik erősen használt állapotban. A hibát egészen az angol Numizmatikai Társaság 1867-es árveréséig nem is vették észre – legalábbis hivatalosan nem.

Az árverés nyomán vevők tucatjai lettek boldog tulajdonosai a valaha talált egyik legnagyobb 17–18. századi érmekincsből származó pénzérméknek, amelyek így a szétszórattak a világban.

Arról továbbra sincs hír, hogy a fajanszedény, amelyben a kincset eredetileg megtalálták, milyen sorsra jutott.