Attila koporsójától az elsüllyedt városokig: elveszett kincsek bűvöletében
2022. július 29. 16:20 Múlt-kor
A róluk szóló számtalan legenda bizonyítja, hogy milyen könnyen rabul ejti képzeletünket az elveszett, soha meg nem került – tehát bármikor megtalálható – kincsek ígérete. Bár jóval több kincsvadász marad hoppon, mint ahányan zsákmánnyal térnek vissza, a szerencsés kevesek jutalma a fellelt drágaságok értékén túl a világraszóló hírnév is.
Regék nyomában
A legismertebb kincsek sokszor egyben a legelérhetetlenebbek is: a köréjük szőtt mítoszok és történetek miatt majdnem mindenki hallott már róluk, de előkerülésük felettébb valószínűtlen. Ezek közé tartozik a Bibliában szereplő frigyláda, vagy más néven a szövetség ládája is. Az ószövetségi leírás szerint ez egy fából készült, arannyal borított láda volt, amelyben a zsidók a Tízparancsolatot hordozó két kőtáblát őrizték, egészen Salamon templomának i. e. 587-es pusztulásáig, ami után a láda sorsa ismeretlen.
A Harrison Ford főszereplésével készült 1981-es film, Az elveszett frigyláda fosztogatói gondoskodott róla, hogy a láda az elveszett, rejtélyes kincs szinonimájává váljon. Hasonlóképp vonult be a köztudatba a Szent Grál, amelyet az Artúr-mondakör egyik központi elemeként a 12. század óta számos formával és különféle tulajdonságokkal ruháztak fel. A néha különleges kőként, néha kupaként vagy tálként leírt Grál története szorosan összefonódott, gyakorlatilag egyesült a Krisztus által az utolsó vacsorán használt Szent Kehely legendájával, és mára átvitt értelemben a nehezen elérhető, de kiemelkedő jelentőségű célokat vagy eredményeket is az adott terület „Szent Grálja”-ként emlegetik.
Dávid király bevonul a frigyládával Jeruzsálembe (Getty Images)
Tudtad, hogy a bankok már a civilizáció hajnalán kinyitottak? Vajon hogyan működött az ókorban a hitelezés? Miként dőzsölt a századfordulón egy magyar bankár? Hogyan zajlott a kölcsönfelvétel évszázadokkal ezelőtt? Az OTPédia oldala könnyed stílusban, szórakoztató módon mutatja be modern életünk egyik legfontosabb szegmensét, a bankjegyek és a pénzintézetek világát. A-tól Pénzig.
A régi magyar mondavilág is ismer sokak által keresett, de valószínűleg fel nem lelhető kincset: Attila, a sokáig a magyarok őseiként számontartott hunok királyának hármas koporsóját. A monda szerint Isten ostorát halála után a Tisza medrébe, arany, ezüst és vas koporsókban temették el, majd a temetést végző rabszolgákat a hunok legyilkolták, hogy soha ne derülhessen ki a király nyughelye. Sajnos a hármas koporsó egy félreértés eredménye: Iordanes osztrogót történetíró Attila kortársa, Priszkosz rétor beszámolóját veszi át történeti munkájában, a Geticában, ahol hármas szemfedő, coperculum szerepel („copercula primum auro, secundum argento, tertium ferri rigore”, „az első szemfedő aranyból, a második ezüstből, a harmadik rideg vasból”), ami valószínűleg fémszálakkal átszőtt kendőkre, szőttesekre utal, amivel a halottat letakarták. Másolási hibák miatt azonban több kódexben a saroglyát, hordszéket jelentő ferculum szó szerepel helyette, és ennek középkori (félre)értelmezéseiből születhetett meg a hármas koporsó legendája.
Attila halálos ágyán feleségével, Ildikóval (Getty Images)
Hasonlóképp a legendák homályába vész egy másik uralkodói kincs eredete és holléte is. A japán koronázási jelvényeket a monda szerint Ninigi no Mikoto, Amateraszu napistennő unokája, az első japán császár apja hozta a földre. A három tárgy: egy kard, egy tükör és egy ékkő 690 óta a japán császár trónra lépési szertartásának elengedhetetlen elemét képezik. 1185-ben, a Taira és a Minamoto családok közötti háborúban a jelvények a tengerbe vesztek; a tükröt és az ékkövet hamarosan megtalálták, de a kard nem került elő. További sorsáról számos ellentmondó középkori forrás létezik: egyesek szerint utólag egy másolat készült róla, mások állítják, hogy az elveszett kard maga volt egy másolat, megint mások pedig természetfeletti erőknek tulajdonítják visszakerülését az uralkodóház birtokába. A kérdés eldöntését nehezíti a jelvényeket övező tisztelet: sem rajz, sem fénykép nem létezik róluk, ráadásul a császáron és néhány sintó papon más nem láthatja őket, még a trónra lépési ceremónián is csak zárt csomagolásban jelennek meg; az pedig, hogy szakértők vizsgálják meg őket, végképp elképzelhetetlen.
Az antiküthérai szerkezet (balra) és egy feltételezett szerkezeti rajza (jobbra) (Wikipedia / Marsyas; SkoreKeep / CC BY-SA 3.0)
Az elveszett, de később megtalált kincsek jelentős része a tenger mélyéről került elő. Antiküthéra szigete mellett 1900-ban bukkant egy szivacshalász hajó legénysége egy elsüllyedt ókori hajóra, amelyből aztán a görög haditengerészet számos leletet hozott a felszínre. Köztük volt egy különös tárgy is, amely bár egyetlen formátlan tömbként került elő, végül egy rendkívül összetett szerkezetnek bizonyult, amely a Nap, a Hold és az ókorban ismert öt bolygó mozgását ábrázolta és követte. Korát nem sikerül pontosan meghatározni, valamikor az i. e. 3–1. század között készülhetett. A fennmaradt fogaskerekeken és tárcsákon görög betűkkel egyiptomi hónapok nevei és asztronómiai kifejezések („téli napforduló”, „az Ikrek emelkedik” stb.) olvashatóak. A jelenlegi tudományos álláspont szerint ez a Naprendszer egyik legrégibb ismert modellje, és az első ismert analóg számítógép. Bár nincsenek pontos ismereteink a használatáról, valószínűleg évtizedekre előre meg lehetett vele határozni az égitestek helyzetét és a napfogyatkozások időpontját.