Bulldózerekkel pusztították el az ősi kínai sírokat
2005. június 1. 10:06
A kínai Belső-Mongólia tartományban közel 100, kétezer éves sírt taroltak le és temettek be egy lakótelep építési munkálatai során.
Kína egyik legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt kulturális örökségi helyszínét a helyi kormányzat támogatásával tették tönkre. Közel 50 sírt teljesen leromboltak, míg másik ötvenet földdel temettek be az itt épülő lakóövezet tereprendezési munkálatai során.
"Nem tudjuk, hogy Kína kulturális örökségének mekkora részét tettek tönkre" - mondta el Csen Jong-csi, a Belső-Mongóliai Kulturális Örökségi és Régészeti Kutatóintézetének vezetője. "Azt sem tudjuk, hogy hány történelmi rejtély marad emiatt megoldatlan".
Az észak-kínai rombolás helye egykor Tucsenghszi városának temetőjeként szolgált a Keleti Csou-dinasztia (i.e. 770-256) kései korszakában, a harcoló államok korában (Csan-kuo kor i.e. 403-221).
A kínai kormányzat 2001-ben a legfontosabb megőrizendő nemzeti helyszínek listájára vette fel a temetőt, ám ez nem tartotta vissza a helyi elöljárókat, hogy egy helyi építkezési vállalatnak eladják a mintegy 300 ezer négyzetméternyi területet.
A kínai népességrobbanás miatt egyre többen költöznek a határmenti tartományokba, ahol azonban már nem tudják elhelyezni őket - így kerülhetett sor a közelmúltban több helyen is hasonló esetekre.
A pekingi Youth Daily riportja szerint a beruházók megpróbáltak engedélyt szerezni az építkezésre, ám azt a helyi örökségvédelem miatt nem kapták meg. Az építkezést ekkor önhatalmúlag és a helyi politikusok hallgatólagos jóváhagyásával kezdték el. A belső-mongóliai régészeti hatóságok már 2005. május 10-én leállíttatták a munkálatokat, ám a kivitelezők még csak ezután láttak hozzá a sírok ledózerolásának. A központi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal először 2005. áprilisban küldött ki szakértőket a helyszínre, hogy tanulmányozzák az akkor bejelentett rombolást - ám ekkor még csak vizsgálni kezdték azokat a bűncselekményeket, amelyek a szakértőktől pár kilométerre folyamatosan és szisztematikusan folytak. A beruházók hamarosan megelégelték az örökségvédelmi vizsgálódásokat, és azzal fenyegették meg a régészeket, hogy a bulldózerekkel rajtuk is áthajtanak, ha nem mennek el onnan. A kormányzat ekkor a rendőrség segítségével avatkozott közbe, és állíttatta le a bulldózereket. A helyi állapotokra jellemző, hogy a munkálatok leállítása óta senkit sem tartóztattak le.
Kínában a kulturális örökségvédelem kiemelten fontos kormányzati téma - részben pont elhanyagoltsága miatt. A csempészek és illegális ásatások nyomán - a lefizethető és könnyen megvesztegethető helyi hatóságok közreműködésével - nagyon sok műtárgy külföldi gyűjtők magánkincstárába kerül. Kína ősi örökségének kiemelkedő helyszíneit egyre gyakrabban teszik tönkre a modernizáció jegyében elkövetett beruházásokkal.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
