Az Allenza című milánói lap május 18-án tette közzé Kossuth tervét. Kossuth szerint a Duna-tájon élő kis nemzetek külön-külön védtelenek, szövetségben azonban `elsőrendű, gazdag és hatalmas állam lennének 30 millió lakossal, mely sokat fog nyomni Európa mérlegében.` Ezért Magyarország, Horvátország, Szerbia és a román fejedelemségek konföderációját javasolta. Az államok egyenrangú szövetségében közösen intéznék a külügyet, a hadügyet, a pénzügyet és a vele kapcsolatos vám- és pénzügyi politikát. A főváros fölváltva Pesten, Zágrábban, Belgrádban és Bukarestben volna. Magyarország megtartaná határait, de az országon belül minden község és megye maga szabná meg belső hivatalos nyelvét, Erdély lakói pedig népszavazáson döntenék el, hogy Magyarországgal közös államot alkotnak-e, vagy kapcsolatukat perszonálunióvá alakítják. A dunai népek szövetségének gondolata évek során formálódott: lengyel, magyar, szerb és román hazafiak közös szellemi alkotása. Klapka is tervezte, de Kossuthé a megformálás érdeme. Gyakorlati megvalósításához azonban nem érettek meg a feltételek: hiányzott a Habsburg-monarchia felszámolásának kilátása (hiszen minden érdekelt hatalom ragaszkodott a monarchia létéhez), és hiányzott az érdekelt kis nemzetek készsége nemzeti, területi igényeik összehangolására. A terv így inkább a jövőnek szóló üzenet maradt.