Megtalálták a legépebb etruszk várost
2004. április 23. 10:00
Nagyon keveset tudunk az etruszk kultúráról, pedig Róma felemelkedéséig ez a nép uralta a félsziget legnagyobb részét. Szenzációsnak számít tehát az a hatalmas lelet-együttes, melyre Toszkána hegyeiben bukkantak. A régészek azt remélik: az etruszk településromok felkutatása után még a legendás király, Porsena pazar sírját is sikerül megtalálniuk.
<
A legépebb etruszk város
Ha a felfedezés igaznak bizonyul, még többet tudhatunk meg Európa történetének egyik legtitokzatosabb népéről. Talán még Porsena etruszk király legendás sírjának helyét is sikerül azonosítani. Az idősebb Plinius szerint Porsena sírja egy hatalmas labirintus volt, tetején piramissal. A legenda szerint a sírt egy aranyszekér, tizenkét arany ló, egy arany tyúk, és ötezer aranycsirke díszítette.
"Ha a legendát nem is igazolhatjuk, azt hiszem, Chamarsot legalábbis biztosan megtaláltuk. Ez volt Itália legnagyobb városa Róma előtt, és egymagában reprezentálja az etruszk civilizáció egészét, születésétől egészen hanyatlásáig" - mondta Giuseppe Centauro, a firenzei egyetem várostörténésze, aki Pompeji helyreállításán is dolgozott.
Az etruszk kultúra szétszórt, egymással laza szövetségben álló városállamai - a Pó folyótól egészen a déli Campaniáig - Itália legmagasabb szintű civilizációját alkották Róma felemelkedéséig. Eredetük az itáliai őstörténetbe nyúlik vissza, a kultúrájuk keletkezése i. e. 900 körülre tehető. Az etruszkok uralták a félsziget nagy részét kb. fél évezredig, aztán i. e. 90-ben - több évszázados hanyatlás után - római polgárok lettek. Kultúrájukról nem maradt írásos forrás. Különös, nem indoeurópai eredetű nyelvükről mindössze néhány nyom maradt fenn. Egyedül gazdagon díszített sírjaik engednek bepillantást egykor virágzó kultúrájukba.
Centauro szerint Chamars valahol Prato város Calvana hegyei, és a firenzei Morello-hegy között lehet, azon az eldugott vidéken, amelyen egykor a szardíniai banditák tartották fogva elrabolt áldozataikat. Ezen a területen persze már eddig is bukkantak fontos leletekre, melyek közül a legfontosabbat házépítő munkások találták meg 200 évvel ezelőtt: az i. e. 500-480 körül készült, fiatal férfit ábrázoló bronzszobrocskát ma a British Museum őrzi. Legutóbb egy raktár alapzatát ásó munkások találtak arra a romegyüttesre, amelyet a leletet bejelentő régészek "Toszkána egyik legépebben fennmaradt etruszk városának" neveztek.
Az i. e. 5. századi település a Bisenzio folyó mellett épült, éppen amellett a fal mellett, amit Centauro Chamars védőfalának vél. "A város szemmel láthatólag elnéptelenedett. Az egyik elképzelés szerint a Bisenzio áradása pusztította és űzte el az embereket" - mondta Gabriella Poggesi, az ásatások vezetője a Discovery Newsnak. Centauro feltevését Chamars ősi városának megtalálásáról viszont nem akarta kommentálni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
