Jacques Revel Budapesten
2004. március 9. 11:15
<
Miért olyan védtelen a történelem?
| A múlt politikai felhasználása - szerkesztette Jacques Revel |
De miért oly védtelen a történelem? Miért éri épp ezt a tudományt annyi kihívás a politika és a közvélemény politizáló szegmensének részéről? - tette fel a kérdést Revel. A válasz a történeti tudás átjárhatóságában, vagy ahogy Revel fogalmazott, porózusságában rejlik. Más tudományok - pl. a fizika vagy akár a közgazdaságtan - szigorúan technikai problémákkal foglalkoznak, ezen kívül formális és csak a szakemberek számára érthető szaknyelv megteremtésével eredményesen tartják maguktól távol a nagyközönséget. A történetírás viszont - mely önképe szerint maga is a természettudományokéra hasonlító, precíz módszertanra épülő tudomány - hétköznapi nyelven beszél, néhány szakkifejezést leszámítva hétköznapi szavakat és kifejezésmódot használ. Ez az egyik fontos oka annak, hogy a társadalom bármely tagja úgy érezheti: véleményt formálhat az elvileg a szaktudományos történetírás területéhez tartozó témákról. Hát még akkor, ha az a bizonyos téma tág és közismert!
A példák sorolásakor maga Revel is hangot adott csodálkozásának: hogyan lehetséges, hogy egy olyan - elvileg a nagyközönség számára borzasztó unalmas - szakterület, mint a régészet, ilyen erős érzelmeket képes felkorbácsolni? Az archeológia is persze akkor kerül a viták kereszttüzébe, ha valamilyen síkon érintkezik a politikával - erre példa a jelenlegi közel-keleti konfliktus Izrael és a palesztin nép között. Akármire bukkannak is a régészek ezen a területen, annak a tárgynak - legyen akármilyen jelentéktelen - a szembenálló felek miatt legalább két olvasata van. Utóbbi jelenségnek viszont már politikai oka van - s így mindjárt érthetőbb, ha az élettelen, több ezer éves tárgyak hatalmas indulatokat gerjesztenek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
