Több volt, mint egy kliométer
2003. november 18. 09:26
2003. november 18-án, kedden 11.00 órai kezdettel a Történettudományi Intézet Tanácstermében a kanadai Eddie Scott magyar nyelvű előadásában a porosz-magyar tulajdonjogok összehasonlítását kísérli meg.
<
Ám az új gazdaságtörténeti irányzat azóta sem igazán talált befogadásra a hagyományos történész berkekben. Ami a hagyományos történetírás számára különösen idegen benne az a fogalmilag megragadott történeti probléma empirikus vizsgálatának módszere, mely egy teória érvényességét teszi próbára úgy, hogy egy tényellenes kiindulópontról falszifikálható állításokat fogalmaz meg. Eközben rendkívül nehézkes szókinccsel terheli meg a hagyományos politikai történetírás nyelvét, s szokatlan kérdésfeltevése még csak nem is ad "végleges" választ, viszont megdönti a korábbi, konszenzuális dogmákat.
A kliometria tudatosan vállalt forradalmisága jól lemérhető Robert Fogel 1964-ben az amerikai vasútfejlődésről írt munkáján, melyben megcáfolta a vasút döntőnek vélt jelentősségét az amerikai gazdasági növekedésben. Fogel ugyanis kiszámította, hogy mennyi a társadalmi megtakarítás, mellyel a vasút csökkentette a (egyrészt régiók között vízi úton, másrészt a gyártási helyektől a vasútállomásig illetve kikötőig történő) szállítás költségeit. Kiderült, hogy a hagyományos szállítási utak is elégnek bizonyultak volna - vagyis ha nem lett volna vasút, akkor a többletköltség nem lett volna nagyobb a GDP 5%-ánál.
A kliométerek másik Amerikában viszonylag népszerű történelmi problémája a rabszolgatartás. Fogel a polgárháború előtti ültetvényes gazdálkodás rentabilitását, hatékonyságát mérte egy nem teljesen bonyolult közgazdasági fogalom (a tőkehozadék) segítségével. Eszerint a déli rabszolgatartás nem pusztán kifizetődő, hanem egyúttal gazdaságilag is racionális volt. Fogel az ipari fegyelmezés viszonylag mérsékelt eseteként könyvelte el a déli ültetvényes rabszolgatartást. Érvei elég merészek: az "átlag rabszolgát" évente csak 0,07-szer korbácsolták meg, és 0,1-szer adták el, tehát a rabszolgacsaládok szétszakítása is eléggé ritka volt; továbbá a fehér angolszász protestáns munkaetosz fekete átvétele is jó arányban zajlott délen; vagyis a déliek rabszolgatartása gazdaságilag életképes és jó, még a táplálkozásuk is kalóriadúsabb volt!
A kanadai Eddie Scott szerint a kliometria egy kezdettől fogva tudatos fejlesztés eredménye, mely az elemzés explicit elmélete, formális statisztika és alapos adatkezelés révén az amerikai gazdaságtörténetben domináns irányzattá válhatott. 2003. november 18-án, kedden 11.00 órai kezdettel a Történettudományi Intézet Tanácstermében magyar nyelvű előadásában a porosz-magyar tulajdonjogok összehasonlítását kísérli meg.
Eddie Scott művek magyarul: