Michelangelo ronda rajza mégsem az övé lehet
2013. április 16. 08:56
25 évvel ezelőtt Michelangelo a kígyómarás okozta halállal bátran szembenéző, gyönyörűen kivitelezett Kleopátra-rajzának hátoldalán egy, a művész tudásával abszolút nem összeegyeztethető szörny alakú egyiptomi királynőt fedeztek fel. Egy amerikai kutató elmélete szerint egy itáliai nemes tanítványa próbálhatta ki kézügyességét, a reneszánsz mester pedig csak megfordította a lapot, s az átütő krétanyomok alapján megalkotta az immáron a saját tudásához illő portrét.
Michelangelo Kleopátráról készült rajzát – amelyen a tragikusan elhunyt egyiptomi királynő egy áspiskígyót melenget a keblén – mindig is az idealizált nő reneszánsz kompozíciójaként ünnepelték. A gyöngyökkel befont hajú, karcsú nyakú uralkodónő a portrén bátran néz szembe a kígyóméreg okozta haláltusával.
A szakértők 25 évvel ezelőtt, 1988-ban a portrét a fény felé tartva annak hátoldalán egy másik alakot fedeztek fel. Amikor a művészettörténészek végül „lehámozták” a vastag papír hátlapját, egy csúf, fekete krétával rajzolt Kleopátra-portréra bukkantak.
Az évszázadokig megbúvó rajz az utolsó ptolemaioszi uralkodót groteszk, szorongással teli, kidülledő, üres szemekkel, mindenféle báj nélküli arccal és nagy fogakkal ábrázolta. Talán még a korabeli források szerint átlagon felüli szépségű egyiptomi uralkodónő nem éppen vonzó tulajdonságainál is rejtélyesebb volt a vázlat készítőjének szegényes rajztudása. A műveivel már a korában is nézőket elkápráztató művészről senki nem tudta elképzelni, hogy valaha is ilyen csúnyaság került volna ki a kezei közül. Egy művészettörténész szerint nem is a reneszánsz mester művéről, hanem egy tanítványának alkotásáról kell beszélnünk.
A szebbik Kleopátra-portréról tudjuk, hogy egy jóképű, 23 éves római nemes, bizonyos Tommaso de' Cavalieri számára készült, akivel 1532-ben ismerkedett meg a művész. Az ARTnewsnak írt cikkében William E. Wallace a Saint Louis-i Washington Egyetem munkatársa kifejtette véleményét, amely szerint a fiatal nemes tette próbára kézügyességét egy antik szobrot próbált lerajzolni a mester egyik óráján. Mivel a tanuló alkotása finoman szólva sem érte el a kívánt küszöböt, így „Michelangelo megfordíthatta a lapot, s csodát tett a rondasággal: a ráncok kisimultak, a kiugró szemek érzelemmel teltek meg, s a szörnyből csábító királynő vált” – írta az amerikai kutató. A később a Mediciek kezébe kerülő rajzpapír mindkét oldalát ebben a hónapban mutatják be a bostoni Szépművészeti Múzeumban „Michelangelo: szent és profán” címmel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
