Tel Avívban merénylet áldozata lesz Jitzak Rabin Nobel-békedíjas izraeli politikus, miniszterelnök és pártvezető. Az akkor brit fennhatóság alá tartozó Palesztinában született oroszországi bevándorlók gyermekeként. Mezőgazdasági tanulmányokat folytatott, majd 18 éves korában csatlakozott az illegális zsidó fegyveres erők rohamosztagához, a Palmahhoz. Az 1948-49-es háborúban a Palmah hadműveleti osztályának parancsnoka volt, részt vett a Jeruzsálemért, Eilátért és a Negevért vívott harcokban. 1964-ben az izraeli hadsereg vezérkari főnöke, az 1967-es hatnapos háború egyik győztes hadvezére. Ezt követően hamarosan diplomáciai-politikai pályára lépett. 1968-tól 1978-ig hazája nagykövete az Egyesült Államokban, 1974-től 1981-ig képviselő a Kneszetben, 1974-ben munkaügyi miniszter. Kétszer volt a Munkapárt vezetője (1974-1977, 1992-1995), s kétszer állt az izraeli kormány élén is ugyanezekben az években. A köztes időszakokban többször töltött be különböző miniszteri tárcákat. Második kormányfői periódusának három esztendeje alatt történelmi megállapodást kötött a Palesztinai Felszabadítási Szervezettel, és békeszerződést írt alá Jordániával. A közel-keleti megbékélésen munkálkodó politikust 1994-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki. 1995. november 4-én Tel-Avivban egy 250 ezer ember részvételével tartott béketüntetés végén eldördült gyilkos lövések vetettek véget e kiemelkedő politikus életének. Merénylője egy 8 gyermekes rabbi 27 esztendős fia, Jigal Amir egyetemi hallgató volt, akit magányos gyilkosként könyveltek el ugyan, de utána több letartóztatás következett az ügyben. A merénylőt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.