Latin-magyar iskoladicséret a 18. századból
2010. november 3. 09:24
Valamikor a 18. század második felében latinul és párhuzamosan magyar nyelven írta meg a kolozsvári unitárius kollégium diákja, Váralyai Mihály az intézményt és annak tanárait mint kilenc múzsát megéneklő versét - mutatta be Kovács Zsuzsa a Magyar Országos Levéltár oldalán.
Elcsavargott kis füzet fekszik előttünk. Ez nem is csodálható, hiszen az Erdélyi Kormányhatósági Levéltáraknál több hányattatást – költözést, menekítést, selejtezést, átrendezést – megért iratanyagot keveset találhatunk. Lelőhelye szerint egy utólag kialakított gyűjteményen belül, a piaristák anyagában található, ha azonban megnézzük a versben szereplő személy- és helyneveket, kiderül valódi „felekezeti hovatartozása”: a kolozsvári unitárius kollégium.
Ennek alapítását 1557-re teszik, első rektora Dávid Ferenc volt. 1557 és 1693 között az óvári zárda épületben működött az iskola, utána a Piac soron, a mai Fő téren, a plébániaház északi részében kapott helyet. 1716-ban a katolikusok visszafoglalták a Szent Mihály templomot – melynek sekrestyéjében volt a kollégium könyvtára – ezután, 1718. március 30-án a „főoskola” hallgatói kivonultak a városba, és május 1-ig ott is maradtak. Május elseje és tizedike közt Szentábrahámi Lombard Mihály vezetésével a Belső-magyar utcai „Húszár” házat tanító házzá alakították, itt indult újra a tanítás kilenc tanulóval és egy deák seniorral. Itt működött a kollégium 1806-ig.
1793-ig több faépülettel toldották, 1793 és 1806 között pedig Zsúki László véghagyatékából új iskola és templom épülhetett. A címben emlegetett kilenc múzsa – Váralyai Mihály diák urunk kilenc tanára – között jeles, az unitárius egyház életében és irodalmában is számon tartott személyt találunk.
Első helyen kell említenünk a székely nemesi származású Ágh Istvánt (Sepsiszentkirály, 1709–Kolozsvár, 1786. január 22.). Ő 1733-tól három évig az amsterdami egyetemen tanult, hazafelé vezető útján több egyetemet felkeresett. 1738-tól a kollégiumban a logika, metafizika, geometria és keleti nyelvek tanára lett, tankönyveket írt (Metaphysica, Physica, Geographia, Logica, Grammatica hebraica, Theologia Christiana I–V., Szívben elrejtett ember – halotti búcsúztató). 1758-ban püspökké választották, ekkortól a kollégiumban a rektori tisztet is betöltötte. Feljegyezték még róla azt is, hogy 1773. június 5-én József corregenssel beszélgetést folytatott Kolozsváron.
Almási Ádám (1736–1793. augusztus 23.) Torockón és Kövenden pap és tanító, végül 1782 és 1793 között kolozsvári lelkész, „Gyönyöruséges szókat, Tanitván Rhetorikát teszen órátiójában …, ki hív Sénior és kegyes szív”. Kéziratos beszédei maradtak fönn.Gejzanovius (Gejzanovics) József lengyel származású teológiai tanára volt a főiskolának 1781. szeptember 4-étől, de orvosként is működött. Két halotti beszéd, az unitárius halotti énekeskönyv összeállítása és egy Székelykeresztúron, kéziratban fennmaradt prédikációs kötet kapcsolódik a nevéhez. Pákei (József) Mózes (1759?–1802) 1785-től tanított a kollégiumban „Ovid Metamorphosist … verseket … s procurál könyveket”, majd 1798 és 1802 között igazgató is volt. Róla is feljegyezték, hogy külföldön iskolázott. Fejérvári Sámuel 1752-től 1769-ig köztanító volt az iskolában, „Zsidót, Görögöt tanít … Isten igejét hirdetvén, szemünk fedelét elvetvén” és pap az anyaeklézsiában.
Pálfi Benjamin – „Világ fris bölcseségét, az ég minémüségét …adja, … Látni tanit élesen, Beszéde foly édesen.”– működési idejéről nem tudunk pontos adatot, de latin logikai, metafizikai és számtani kézikönyvét ismerjük. Székely Ferenc „Minerva kis seregét … jól szoktatja, A tudományban oktatja Kis classist igazgatván Olvasni tanítgatván”, Kovács Márton a „Parnassus Exactora, Nagy classis praeceptora … Grammatikát tanítván Prosodián kívül”, Kovácsi Tamás „Isten szent igéjének Szent írás beszédének … Sáfára” voltak még mesterei a vers szerzőjének.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
