Napóleonnal mégsem az angol méreg végzett
2002. október 30. 19:50
A császárt a legújabb tanulmány szerint nem az angolok mérgezték meg, ahogy ezt a francia történészek állítják. Párizs írhatja át a törikönyveket.
<
| Használt-e hajszeszt? |
A Science et Vie című magazin egyik tanulmányában azonban nemrég cáfolta ezt az állítást. A párizsi rendőrség toxikológiai laboratóriumában a császár 19 hajszálát vizsgálták, melyek egy része 1805- ből, illetve 1814-ből, tehát a száműzetése előtti időkből való, néhány pedig 1821-ből, tehát a már halott Napóleontól származik.
Az eredményekből kiderült, hogy mind a 19 hajszál nagy mennyiségű, 15-100 ppm-nyi, azaz egy millió atomból 15-100 arzénatomot tartalmaz. Egy átlagember hajában 0,8 ppm arzén mutatható ki, s a maximális még nem halálos mennyiség 3 ppm. A császár tehát már jóval elfogatása előtt érintkezett a méreggel, így az angolok hibáztatása a kérdésben nem indokolt.
A kapott eredmények cáfolhatatlansága tekintetében a párizsi rendőrség toxikológiai laboratóriumának vezetője, Ivan Ricordel is hajthatatlan: "Ennyi arzéntól Napóleon akár háromszor is meghalhatott volna".
A felfedezés kényesen érinti a nemzeti büszkeségükben sérthetetlen franciákat, akik hajlanak arra véleményre, hogy az ország egyik legnagyobb uralkodóját, a francia nagyság szimbólumát csakis a brit ármány tehette tönkre.
A kérdés jelentőségének megfelelően a 19 hajszálmintát 18 hónapon át ezer teszt során elemezték, elsősorban szinkrotronikus sugárzással keresve idegen anyagok nyomát a hajszálakban, s így jutottak az eredmények birtokába. Mindemellett a haj növekedése, illetve az arzén felszívódása miatt nem határozható meg pontosan, mikor került a méreg az uralkodó szervezetébe.
Honnan származik az arzén?
A tanulmány számos lehetőséget vet föl azt illetően, éveken át honnan került az uralkodó szervezetébe a méreg. Az egyik feltevés szerint Napóleon Szent Ilona-szigeti házának tapétájából származott, esetleg a fűtésre használt tűzifából. Egy másik lehetséges magyarázat a fegyvertöltényeket teszi felelőssé, mivel ezek anyaga abban a korban jelentős mennyiségű arzént tartalmazott.
Az említett lehetőségeken túl felmerül még egy, mindezeknél sokkal banálisabb magyarázat: a méreg egy olyan 19. századi hajápoló szerből származott, amely tudhatóan nagy mennyiségben tartalmazott arzént.
Napóleont a waterloo-i csatát követően az angolok az Atlanti-óceán egyik apró szigetére, Szent Ilonára száműzték. 1840-ben az uralkodó földi maradványait hatalmas pompával szállították vissza végső nyughelyére, Párizsba.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
