Miről szól az ének április negyedikén?
2008. április 4. 10:00
1945-ben a szovjet Vörös Hadsereg Nemesmedvesnél kiszorította az utolsó német katonát is, felszabadítva Magyarországot az elnyomás alól. A történet azonban dátumában és megfogalmazásában sem tökéletes.
A felszabadítástól a megszállásig
Április negyedikét 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével a
felszabadulás ünnepévé nyilvánította. Az akkori hatalom ezzel gyakorlatilag
megfogalmazott egy kánont, miszerint "a dicső Vörös Hadsereg 1945. április
4-én űzte ki hazánk területéről az utolsó fasiszta hordákat, és ezzel hazánk
egén is feltűnt a béke és a szabadság napja". Az ettől eltérő vélemények -
sok máshoz hasonlóan - nem voltak kívánatosak a korszakban.
Ennek
alapjául az a TASSZ-jelentés szolgált, amely szerint 1945 április 4-én
Magyarországon befejeződtek a harcok. Ez az elképzelés - mint azt később Ungváry Krisztián írásából is
megtudhattuk - téves, hiszen azok még eltartottak pár napig, ám ezt
utána egyáltalán nem lett volna könnyű megcáfolni. Az csak 1985-ben derült ki,
hogy az utolsó német egység valójában április 13-án hagyta el Magyarországot, és
erre nem Nemesmedvesnél, hanem Pinkamindszentnél került sor.
Magyarország az egyik diktatúra szorításából a másikéba csúszott át, ám a két diktatúra által szenvedéssel és hátrányokkal sújtott tömegek, illetve leszármazottaik közt elvben nem szükséges, hogy feszültség keletkezzen a szimbolikus történelmi dátumok körül - ha mégis van ilyen, azt az érdekkülönbségek vélt vagy valós fennmaradásának érzete, illetve ennek bel- (és kül)politikai lecsapódása tartja fenn. Márpedig a történtekkel kapcsolatban korántsem alakult ki konszenzus - legalábbis ez olvasható ki a 2005-ben a témában elkészített Medián-felmérésből.
Nézze meg galériánkat a Szabad Nép/Népszabadság címlapjaiból! |
1948-ban március 15-ét nem lehetett támadni: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriumát korábban nem tapasztalt pompával ünnepelték. A korra jellemző, hogy a Szovjetunió nem március 15-én, hanem április 4-én adta vissza az 1848-49-es zászlókat. A mintegy 209 darabot Kuraszov vezérezredes hozta haza, de az április 4-i ünnepség nem csak a történelmi zászlók hazatérése miatt volt különleges esemény, hanem mert a későbbi díszszemlék elődjeként ekkor vonult fel első ízben a magyar katonaság.