A Pozsonyban 1687. október 18-án megnyílt Országgyűlés november 7-én fogadta el - többek között - a Habsburgok osztrák ágának fiúágon öröklődő magyar királyságát. A Lipót király által 1688. január 25-én szentesített törvények közül a legfontosabb, a Habsburgok osztrák ágának fiúágon öröklődő magyar királysága volt. Ez azt jelentette, hogy a szabad királyválasztás joga csak akkor szállt volna vissza a nemzetre, ha Lipót fiainak, Józsefnek és Károlynak fiú utódai kihalnak. Ezzel Magyarország a Habsburgok örökös királyságai közé került. A lojális főnemesség szolgálatainak elismeréseként törvénybe iktatták a hitbizomány intézményét (vagyis királyi engedéllyel elidegeníthetetlen lett a nagybirtokok jelentős része.) A köznemesség megnyugtatására ismét kimondták a protestáns vallásgyakorlat szabadságát, s megszüntették az eperjesi vésztörvényszéket, amelyet a Thökölyvel rokonszenvezők leszámolása érdekében állítottak fel.