Magyar kutatók fejtik meg az Arkhimédész-palimpszesztet
2007. szeptember 18. 20:00
<
Magyar sikerek a klasszika-filológia világában
Hüpereidész, a klasszikus görög világ egyik legismertebb szónoka és politikusa Athénban élt az i.e. 4. században, Fülöp és Nagy Sándor idejében, és sokak szerint Démoszthenésszel vetekedett (és sokáig a barátja volt). Több mint hatvan beszédet tulajdonítanak neki, de életművéből - papiruszon - összesen hat maradt ránk. Ezért is olyan kiemelkedő jelentőségű a nemrégiben feltárt két új beszéd. Másrészt azért, mert bizonyítja, hogy a középkorban is olvasták Hüpereidészt. Mivel a középkorból - pergamenre másolt - Hüpereidész beszédek nem maradtak fenn, a tudósok korábban még arra következtettek, hogy akkoriban már nem olvasták a nagy szónokot.
Emellett a Gesner szerkesztésében megjelent első egyetemes bibliográfia szerint Bornemissza Pál nyitrai püspök könyvtárában voltak bizonyos Hüpereidész töredékek. Ezeknek sajnos nyoma veszett, de e látványos tudományos felfedezés nyomán képletesen szólva a görög szónok - az új szövegeket feldolgozó nemzetközi kutatócsoporttal - visszatérhet Budára.
A Brit Királyi Akadémia a vizsgálatok nyomán 2006. februárjában szervezte meg az első kerekasztal beszélgetést, ahova meghívtak minden Hüpereidész-kutatót és a még megfejtetlen négy kettős folió fényképeit "szétosztották" közöttük. A meghívottak között volt Horváth László az Eötvös József Collegium Bollók János Klasszika-filológia Műhelyének vezetője, az ELTE Görög Nyelvi és Irodalmi Tanszékének adjunktusa is. Az Eötvös Collegiumban Horváth László vezetésével létrehozott kutatócsoport (Mayer Gyula, Farkas Zoltán, Mészáros Tamás) közös munkájának köszönhetően - a külföldi kutatók messzemenő elismerését kiváltó - komoly eredményekről számolhattak be Londonban a második (2006. december 13.) akadémiai kerekasztal előtt.
Utóbbi különösen fontos eredményt hozott, mert tartalmában is történelmi jelentőségű eredménnyel bírt: tényszerűen igazolta a kutatócsoportnak azt a korábban megfogalmazott - ám másoktól vitatott - feltételezését, hogy Hüpereidész Dióndasz ellen elmondott és Démoszthenész Koszorú című beszéde között mutatkozó tartalmi és stiláris hasonlóság nem a véletlen műve. Sikerült az olvasat és a párhuzamos helyek alapján kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a Dióndasz ellen című beszéd nem közvetlenül a khairóneiai ütközet (i.e. 338) után - miként azt mások feltételezték -, hanem i.e. 335/334-ben hangzott el. Ráadásul Hüpereidész új számadatokkal árnyalja a perzsaellenes háborúkban részt vett athéni flotta méretét; a beszéd egésze a Khairóneiát megelőző athéni diplomáciát is élesebb megvilágításba helyezi.
|
Korábban ismeretlen rajzok is előkerültek |
Az átírt öt Hüpereidész-bifolium (kódexíráshoz szükséges alapanyag félbehajtva, hogy két lapot - azaz négy oldalt - képezzen.) összesen 320 új sort tartalmaz, ami nemcsak a korpusz eddigi terjedelméhez képest, hanem a görög irodalom egésze szempontjából is jelentős gyarapodást jelent.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
