Rejtélyes hanyagság a CIA levéltárában
2007. augusztus 23. 15:00
A CBS 1948-ban eltűnt riporterére vonatkozó iratanyagok rejtélyes módon eltűntek az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) levéltárából.
<
A rejtélyesen elkent ügy
George Polk meggyilkolása a hidegháború korai szakaszának egyik máig megoldatlan rejtélye. A vállalkozó szellemű riporter a görög polgárháborúval foglalkozott, és ennek kapcsán kapcsolatba került mind a jobb-, mind a baloldalon harcoló partizánokkal, valamint politikai támadások és halálos fenyegetések kereszttüzébe került. 1948. május 8-án Szalonikiben nyoma veszett, miközben állítólag kapcsolatot akart teremteni a kommunista gerillák vezetőjével. Egy héttel később, május 16-án a Szaloniki öbölben megtalálták a holttestét.
A görög kormány a kommunistákra akarta kenni a gyilkosságot, ezért két kommunistát vád alá helyezett: Adam Muzenidészt (aki már Polk meggyilkolása előtt halott volt), és a száműzetésben élő Evangelosz Vaszvanaszt. Még két másik kommunistát vádoltak bűnrészességgel: Gregori Sztaktopulostz, egy szaloniki újságírót, és anyját, Annát.
Bár sokak szemében a vád és az 1949 áprilisában hozott elmarasztaló ítélet nem volt meggyőző, a Lippmann-bizottság az ítéletet hallgatólagosan jóváhagyta. A kritikusok úgy vélték, hogy a bizottság munkáját "hivatalos csatornák" akadályozták. Polk halála után egy évvel a Long Island Egyetem létrehozta a George Polk-díjat, amely az egyik legmegbecsültebb elismerés az újságírói szakmában. A díj révén George Polk története a köztudatban maradt, de halálát ma is rejtély övezi. Az elmúlt évtizedekben történészek és újságírók próbáltak magyarázatot találni a történtekre: kommunisták, jobboldaliak, angolok, a CIA, vagy csempészek és feketepiaci szereplők is felmerültek Polk gyilkosaiként.
George Polk öccse, William R. Polk, azonban soha nem adta fel a nyomozást. Részt vett a bírósági tárgyaláson, de az ítélet nem nyugtatta meg. Később történész lett, és a Külügyminisztérium tisztviselőjeként dolgozott. Mindent megpróbált, hogy újabb információkat szerezzen bátyja halálával kapcsolatban. Az 1990-es évek elején egy ügyvédi iroda segítségével kérvényt nyújtott be a CIA-hoz az iratok megtekintésére. A CIA válaszában azt írta, hogy "nincsenek ilyen feljegyzések". Az iroda fellebbezett, de nem járt sikerrel. Időközben a Polk-ügyről könyvet író Kati Marton William R. Polk rendelkezésére bocsátotta az általa megszerzett CIA-iratokat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
