Meghurcolt-Ügynök-Tartótiszt. A Securitate irattárának egyháztörténeti forrásai
2007. augusztus 16. 14:06 Olti Ágoston
A titkosszolgálati levéltárak
Az általam bemutatandó levéltár az Consiliul Naţional pentru Studierea Arhivelor Securităţii - CNSAS levéltára. Fontos kihangsúlyozni, hogy ez nem a hírszerző szolgálat levéltára, mert ezzel párhuzamosan a titkosszolgálatoknak (Serviciul Român de Informaţii, Serviciul de Informaţii Externe, Serviciul de Telecomunicaţii Speciale, Serviciul Pază şi Protecţie) is működik levéltára, de a CNSAS létrejötte után már csak korlátozottan kutatható, mivel a szerepüket a kommunista rendszer titkosszolgálati iratainak kutathatóvá tételében nagyrészt átvette a CNSAS, azon iratok, amelyeket nem adtak át a CNSAS-nak azok a nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek és nem kutathatók.
1999. december 9-én fogadta el a román törvényhozás a 187. sz. törvényt (Legea de acces la dosarul personal şi de deconspirare a Securităţii ca poliţie politică), amely létrehozta a kommunista állambiztonság irattárát vizsgáló bizottságot (Consiliul Naţional pentru Studierea Arhivelor Securităţii - CNSAS) és szabályozta működését. A parlament ellenőrzése alatt levő testületre bízták az ún. lusztráció elvégzését. Ez alatt az állambiztonsággal együttműködő közszereplők leleplezése és a tudományos kutatás, a korszak feldolgozásának elősegítése értendő. A testület további feladata megvizsgálni és eleget tenni a személyes dossziéba betekinteni kívánó magánszemélyek kéréseinek (petenţi). A törvény szerint minden román és külföldi állampolgárnak jogában áll kérvényezni CNSAS-tól saját megfigyelési dossziéjának kiadását.
A kutatók szempontjából elég nehézkessé teszi a kutatási engedély megszerzését, hogy a kutatáshoz szükséges egy engedély az adatvédelmi biztostól, amelynek kiadása elég lassú. A Levéltár a kommunista állambiztonsági szerv a Securitate iratait kellene a kutatók és a magánszemélyek rendelkezésére bocsátani. 1999 után az iratok átadása nagyon nehézkesen haladt egészen a tavalyi évig, amikor a szolgálatok mintegy 1.800.000 dossziét adtak át a levéltárnak. Ekkor kezdődhetett meg az iratok feldolgozása és kutatásra való előkészítése.
A levéltárban három nagyobb iratcsoportba úgynevezett fondba vannak csoportosítva:
1. Fond Documentar - Történeti iratcsoport
2. Fond Penal- Büntetőjogi iratcsoport (vizsgálati dossziék)
3. Fond informativ - Megfigyelési iratcsoport
4. Kéziratgyűjtemény
Az ún. Történeti fond tartalmazza a Securitate központi szerveinek az alárendelt szerveknek, megyei kirendeltségeknek küldött utasítások, irányelvek valamint a különböző kérdésekről, egyházakról, személyekről készített összefoglaló jelentéseket. A szocialista országok állambiztonsági szolgálatainak a együttműködése keretében előkészített háttéranyagok valamint az ülésekről készített beszámolók. (Pl. A szocialista országok állambiztonsgi szolgálatainak a vatikáni kérdésben tartott 1967-es budapesti megbeszélése). Az anyag egy kis része van csak feldolgozva és mutató készítve a kutatók részére.
Ide tartoznak a különböző hírszerzési műveletek központi iratanyaga, például a gyulafehérvári püspökség ellen indított `Urania` művelet. Fontos kihangsúlyozni, hogy ezek a műveletekben a hírszezési tevékenység csupán az anyag egy részét teszi ki, fontos a bomlasztó, félreinformáló tevékenység dokumentálása is. A besugóhálózat költséges fenntartása és az egyház életéről való információszerzés nem öncélú volt, hanem a Securitate titkos munkatársain (TMT a magyar szaknyelvben, a Securitate esetében agent de influenţă) keresztül megpróbálta az egyházak belső életét befolyásolni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
