Vita a Kennedy-merénylet okairól
2007. június 13. 15:00
Az amerikai elnök születésének 90. évfordulójához időzítve egyszerre két vaskos könyv is napvilágot látott az Egyesült Államokban, és a vita nem zárult le.
<
A magányos merénylő kudarca
Az 1963. november 22-én a texasi Dallasban meggyilkolt John F. Kennedy haláláról szóló vitát legutóbb idén májusban élesztette fel egy tanulmány, amely a legkorszerűbb lövedékelemzési eredmények alapulján "cáfolta" a magányos gyilkos teóriát. A szakértői csoport William Tobinnak, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) volt laborelemzőjének vezetésével arra a következtetésre jutott: kizárható az az elmélet, hogy a 35. amerikai elnökkel két golyó végzett, amelyet az egyedüli gyilkosnak tekintett Lee Harvey Osvald lőtt ki fegyveréből. A szakértők modern ólomtartalom-elemzés útján kimutatták, hogy az öt megmaradt lövedékszilánk három vagy akár több golyótól származik. Ebben az esetben pedig "valószínű, hogy második merénylő is volt", a lövéseket tehát több fegyveres adta le az elnökre. Megállapításuk szerint a mindmáig hivatalos "magányos gyilkos" elmélet nem állja meg a helyét, a korábbi vizsgálatokat végző kormányzati szakemberek tévesen zárták ki a több merénylő lehetőségét.
Az elnök halála után 44 évvel, februárban viszont egy olyan új amatőr filmfelvétel került elő, amely a rejtélyes gyilkosság előtti pillanatokat dokumentálja, és egyes elemzők szerint cáfolja az összesküvés-elméletet. A 8 milliméteres némafilm az ünneplő tömegben haladó elnöki konvojt örökítette meg. A halálos lövések előtt 90 másodperccel készült felvételen néhány pillanatig kivehető, amint Kennedy zakója felpúposodik a hátán. Azok számára, akik szerint bizonyos kormányzati körök vagy a fegyverlobby csoportjai szőttek sötét összeesküvést, mindeddig bizonyító erejű volt az a tény, hogy az elnök hátán lévő lőtt seb helye nem egyezik pontosan a zakón talált lyukkal. Az új felvétel viszont "cáfolta" a látszólagos eltérésre alapozott összeesküvés-elméleteket.
Könyvében David Talbott összefoglalja az eddigi hatalmas összeesküvés-irodalmat, a sok elmélet között azonban nem kíván rendet tenni vagy kedvencet választani. Véleménye szerint nem az a fontos, hogy egészen pontosan kik és hogyan tervelték ki a merényletet, hanem az, hogy Kennedy bátorsága és jövőképe sok érdeket sértett a kormányon belül és kívül egyaránt - írta a The New York Times Book Review.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
