Kormányzati paranoia hátráltatja a történészek munkáját
2007. április 12. 12:30
Az Associated Press szerint a szeptember 11-i terrortámadás után több mint egymillió oldalnyi történelmi iratot titkosítottak.
<
A 2001. szeptemberi terrortámadás után a kormányzati nyilvántartó hivatal titkos megállapodást írt alá a Pentagonnal és a CIA-val több ezer olyan oldal átvizsgálásáról és ismételt titkosításáról, amelyet a hírszerzés munkatársai szerint a normális ügymenet szerint is túl gyorsan oldottak fel a titkosítás alól. E megállapodás nyilvánosságra kerülése után a levéltári munkatársak megígérték, hogy nem kötnek több titkos egyezményt a szövetségi hivatalokkal, közzéteszik a visszavonásokat, és olyan eljárásokat dolgoznak ki, amelyekkel újra lehet minősíteni a dokumentumokat. A vitatott program ellenőrzése során viszont az is kiderült, hogy minden harmadik aktát egyáltalán nem kell titkosítani.
A lezárt iratok között van a Szövetségi Katasztrófavédelmi Hivatal (Federal Emergency Management Agency) feltehetően veszélyesnek tartott, hatalmas adatbázisa, amely minden szövetségi esetet tartalmaz, valamint sok egyéb "haszontalannak" tekintett dokumentum, mint például a Colorado folyót felügyelő hatóság 114 éves irathalmaza. Eddig mintegy 2,24 köbméter - mikrofilmen 200 ezer oldal haditengerészeti anyagot zártak le. A levéltárosok szerint a titkosítási programba nagyjából 625 millió oldal kerülhet be, ám a nagy sietségben olyan iratokat is titkosítottak, amelyeknek hozzáférhetőnek kellene lennie.
Néhány esetben ellenőrzés nélkül nyilvánították titkossá az iratokat, mivel az Állami Levéltárnak (National Archives and Records Administration) egyszerűen nem volt ideje az alapos átvizsgálásra. "Tudtuk, hogy nincs időnk, és gyakran a szakértelmünk sem volt meg hozzá" - állítja Steve Tilley, a program felelőse.
Patrice McDermott az informácóáramlás szabadságát képviselő egyesület igazgatója ezért azt kéri az illetékesektől, hogy hozzák nyilvánosságra a titkosított akták listáját. Szerinte inkább a mintegy 400 millió oldalnyi dokumentum publikálásával kellene foglalkozni, nem pedig bizonyos iratok elzárásával. Más kutatók szerint a projekt a titkosság kultúráját erősíti, amely 2001 szeptembere után egyre erőteljesebbé vált. "Mindenki azt szeretné, ha a kormány éber lenne a biztonságot érintő kérdésekben, de azt is szeretnénk, hogy felelősségteljesen is viselkedjen. Nem szabad olyan helyzetnek kialakulnia, ahol a titkosság alapértékké válik" - mondja Steven Aftergood, az amerikai tudósok szövetségének tagja.
| A levéltárak az átvizsgálandó anyagot 2002-ben 10 kategóriába sorolták |
|
Tom Blanton, a Nemzetbiztonsági Irattár igazgatója szerint a program rossz oldalról közelíti meg a problémát. "A kormány első ösztönös reakciója a sebezhetőség elrejtése, nem pedig megerősítése. Ez azonban nem tesz bennünket kevésbé sebezhetővé."
Támogasd a 
szerkesztőségét!
