80 éves az európai egység építőmestere

2007. március 21. 19:00

Ma nyolcvan éves Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter, alkancellár, a német diplomácia Bismarck óta legismertebb irányítója.

Hatalomra segítette Helmut Kohlt is

Hans-Dietrich Genscher 1927. március 21-én született Németország keleti felében, a Saale menti Reideburgban. Szülei gazdálkodók voltak, édesapját kilencévesen vesztette el. 1943-1945 között előbb a légierőnél teljesített segédszolgálatot, majd birodalmi munkaszolgálatra hívták be, a második világháború végén rövid ideig amerikai-angol hadifogságba került.

1946-ban érettségizett le, és még ebben az évben belépett a Liberális-Demokrata Párt szászország-anhalti szervezetébe. 1946-1949 között a hallei és lipcsei egyetemen tanult jogot és közgazdaságtant. Három évvel az NDK, az `első német munkás-paraszt állam` megalakulása után, 1952-ben Nyugatra távozott, jogi tanulmányait már Hamburgban fejezte be. Brémában kezdett ügyvédi praxisba, politikai pályafutását 1959-ben a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) frakciójának tudományos tanácsadójaként kezdte.

A pártban gyorsan karriert csinált, 1962-től országos titkár lett, 1974-től 1985-ig pedig ő volt a párt országos elnöke, s ma is tiszteletbeli elnök. 1965-ben választották meg először a szövetségi parlament tagjának, s 1998-ig folyamatosan tagja maradt a bonni törvényhozásnak. Négy évvel később a Willy Brandt kancellár vezette szociáldemokrata-liberális kormányban a belügyi tárcát kapta. (E tevékenysége idején volt a müncheni olimpia, amelyen túszul ejtették az izraeli sportolókat, s mindannyian életüket vesztették. Genscher felajánlkozott a túszszedőknek a sportolók helyett, de végül erre nem került sor.) Amikor 1974-ben Helmut Schmidt került a kancellári székbe, Genscher lett az alkancellár és külügyminiszter.

Tevékeny szerepe volt abban, hogy 1982-ben a liberálisok pálfordulása miatt a szociáldemokraták kibuktak a hatalomból és a kereszténydemokrata Helmut Kohl került a kormány élére. Genscher külügyminiszter maradt egészen 1992-ig (1990. október 3-tól az újraegyesített Németország első külügyminisztere és alkancellárja lett), amíg egészségügyi okokkal indokolva le nem mondott, majd 1998-ban végleg vissza nem vonult a politikai élettől.

Genscher kitartóan cáfolja azt a vélekedést, hogy nem egészségügyi okok miatt távozott, hanem mert nem értett egyet azzal, hogy Kohl kancellár gyorsan "bekebelezte" a keleti országrészt s szinte teljesen felszámolta, majd újraindította annak gazdaságát. Visszautasítja azokat a vélekedéseket is, hogy a német délszláv-politika hibái (a Jugoszláviából kiváló új államok túl korai elismerése) indította volna lemondásra.

következő oldal 1 / 3

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?