A realista próza mestere: 160 éve született Mikszáth Kálmán
2007. január 16. 15:00
Százhatvan éve, 1847. január 16-án született a Nógrád megyei Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, újságíró, akadémikus, a magyar kritikai realista próza nagymestere.
<
Göröngyös út a siker felé
Felmenői klasszikus műveltségű evangélikus lelkészek voltak, a sort apja, Mixádt János szakította meg, aki falusi birtokos, s a szklabonyai mészárszék és kocsma bérlője lett. Iskoláit 1857-től Rimaszombaton, majd Selmecbányán végezte, s már diákként az irodalom bűvkörébe került. Tagja volt az önképzőkörnek, verseket, rövid prózai műveket írt, Gyula vitézről szóló balladájával díjat is nyert.Anyja akaratának engedelmeskedve mégis előbb Győrött, majd Pesten folytatott jogi stúdiumokat, diplomát azonban nem szerzett. 1871-ben esküdt lett Balassagyarmaton Mauks Mátyás szolgabíró mellett, közben az írás mesterségét is folyamatosan gyakorolta, az Igazmondó, a Szabad Egyház, az Ország-Világ, a Fővárosi Lapok közölték verseit, novelláit.
Ezt követően Mikszáth az ellenzéki Budapesti Napilapnál kapott állást, politikai pamfleteket adott közre, majd 1878-ban a Szegedi Napló hívta meg munkatársnak. Az itt töltött csaknem három év kedvezően alakult a sokat nélkülöző író számára, kedvére írhatott, senki nem korlátozta, s a szegedi közönség is megszerette. Újult erővel tért vissza Pestre 1880-ban, az Ország-Világ segédszerkesztője, majd 1881-ben a Pesti Hírlap munkatársa lett, s 22 éven keresztül az is maradt. Ugyanebben az évben megjelent A tót atyafiak című kötete, s tagjai közé választotta a Petőfi Társaság.
1882 elején megjelent A jó palócok, s a két novellagyűjtemény végre meghozta a régóta várt sikert. Tagja lett a Kisfaludy Társaságnak, anyagi helyzete jelentősen javult, újból megkérte Mauks Ilona kezét, s 1882 decemberében ismét házasságot kötöttek. A házasságból három fiú született, Kálmán, János és Albert. Jánoska négyévesen meghalt, az ő emlékére írta apja A ló, a bárányka és a nyúl című elbeszélést.
Mikszáth nevét a novellák mellett szatirikus hangvételű publicisztikái, parlamenti tudósításai is ismertté tették. 1887-ben aztán ő is bekerült az ország házába, a Szabadelvű Párt támogatásával előbb Illyefalva, 1892-től 1910-ig pedig Fogaras képviselője volt.