Gepida harcosok szolgálták az avarokat
2006. november 16. 15:00
A leendő tározó építése során a hajdani Tisza szabályozatlanul kanyargós partján több ezer éves, népvándorlás kori gepida, szarmata, avar települések kerültek napvilágra.
<
| Tudja Ön, hogy kik voltak és mikor éltek a szarmaták, a gepidák és az avarok? Ha nem, akkor rövid öszeállításunkból minden titokra fény derül! |
Két női sírt bolygatatlan állapotban tártak fel a szakemberek. Mindkét esetben gazdag melléklettel eltemetett nőről volt szó: az egyiknél nagyon jó állapotban fennmaradt, ezüsthuzalból font karkötő, bronzból készített, plasztikus fejdíszű gomb, és vésett madáralakos gyűrű, a másiknál ezüstfóliával díszített gyöngysor és vascsat került elő.
Az "egymásra rakódott" időszakok házai között az Árpád-kori, 10-11. századi, földbe mélyített típus is jelen van nagyon szép, korongolt kerámiával. Egy Árpád-kori földbe mélyített ház padlója alatt találták meg a település több ezer éves folytonosságának egyik legszebb bizonyítékát. A tapasztott agyagpadló egyik pontján, amelyet egykori tulajdonosa is naponta takarított, egy sima csont villant meg. Hmarosan kiderült, hogy egy emberi koponyacsontról van szó. Az agyagpadló alatt egy 2500 éves, középső bronzkori temetkezés három sírjának egyike lapult látványosan szép edénymellékletekkel és bronz hajkarikával.
A Tiszagyenda határában lévő Gói-tó keleti partján húzódó gátnyomvonal régészeti feltárása igazolta a korábbi sejtéseket: a Tisza-part vízjárta területből kiemelkedő dombjain, magaslatain mindenütt régi településnyomok vannak. A feltárásukkal napvilágra kerülő leletanyag számos eredménnyel gazdagítja a régió és az egész országrész történelmét.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
