Magyar régésztől hangos az izraeli sajtó
2006. november 6. 12:30
Egy magyar régész a jeruzsálemi Templom-hegyen olyan leletre bukkant, amely azt bizonyítja, hogy a zsidók második templomának lerombolása után a rómaiak újjáépítették a várost.
| A még korábban Nagy Heródes által elszigetelt hegycsúcsra építtetett, és szinte bevehetetlen vár több mint három évig állt ellen a római támadásoknak. Végül a megmaradt zelóta védők tömeges öngyilkosságba menekültek, hogy ne kerüljenek élve az ostromlók kezére. A zsidó történetírás ma is élő legendája a hősiesség szimbólumává vált. Az izraeli hadsereg tisztjeit még ma is a Maszada várban esketik fel. |
Az Izraelben tanult és ott kutató Dr. Grüll Tibor a Templom-hegyen olyan kőtáblára akadt, amelynek ötsoros, töredékes latin nyelvű felirata tartalmazza Flavius Silva nevét - számolt be róla a Haaretz című izraeli napilap.
A hadvezér a X. római légió élén foglalta el i.sz. 74-ben a Jeruzsálem ostromából megmenekült zsidó ellenállók (zelóták) utolsó erődjét, a Holt-tenger melletti Maszada várat. Silvát a vár bevétele után Júdea kormányzójának nevezték ki. Az ő tiszteletére emelt diadalív töredéke került elő, amelyről Dr. Grüll a Templom-hegy ügyeiben illetékes Waqf tanács engedélyével készített felvételeket.
A kőtábla egyébként az 1999-es ásatások "melléktermékeként" került felszínre, sok más "hulladékkal" együtt, amelyek vizsgálatát és a további ásatásokat a Waqf tanács nem támogatja.
A Tel Aviv-i Bar Ilan Egyetem szintén magyar származású professzora Dr. Gabi Barkai nagy cikket szentelt a felfedezésnek. Rámutat, hogy eleddig ez a 75 X 97 cm-es kőtábla az egyetlen tárgyi bizonyíték, hogy Jeruzsálem már röviddel az után újjáépült, hogy Titus katonái elpusztították a várost és vele a zsidóság szent templomát (a második Templomot), amely a ma is Templom-hegynek nevezett helyen állt.
Ezen a környéken ma csak a muzulmán fennhatóságon kívüli részeken, a Templom-hegy déli és nyugati szomszédságában lehet ásatásokat folytatni. Éppen ezért páratlan tudományos szenzáció Dr. Grüll felfedezése - írta a történész.
A zsidó felkelés régészeti emlékei mindig tudnak meglepetést szerezni: bár beszámoltunk róla, hogy meghamisították a bibliai idők régészeti leleteit és folyamatosak a régészeti bűntények Jeruzsálemben, mégis történnek komoly felfedezések. Így például megtalálták Dávid király palotájának nyomait, majd később a király pecsétjét is, aztán felfedték a kétezer éves alagútrendszert, amelyben a felkelők bújkáltak.
A háború kapcsán egyes kutatók elméletekkel is szolgáltak: az egyik feltételezés szerint Hamász területen lehetnek a jeruzsálemi templom lerombolásakor elvitt kincsek, míg egy másik felvetés szerint a kumráni tekercsek is Jeruzsálemből származnak.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
