Feltárták az Árpád-házi királyleány kórházát

2006. október 9. 12:30

Német régészek feltárták a szigorú aszkézisnek élő Árpád-házi Szent Erzsébet alapította wartburgi kórház maradványait.

Radikális reformátor a szent életű királylány kórházában

A 2007-ben Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóját ünnepelő Németországban a régészek figyelme már az idei ásatási szezonban a magyar királyleány életéhez köthető objektumok felé irányult. Az április óta a feltárásokat vezető Ines Spazier Wartburg várában a Szent Erzsébet-szobor környékén végzett előzetes geofizikai méréseket, amelyek alapján egy 7 x 10 méteres, 85 centiméteres falvastagságú épület maradványa körvonalazódott.

Nézze meg a feltárás képeit galériánkban!

A kutatásokat vezető régésznő szerint a 27 beteg befogadására alkalmas ispotály épületének szerkezetét fából emelték. Később az ispotály kőanyagát egy 1331-ben ide épült ferences kolostorhoz is felhasználták. Az 1525-ig működő kolostorhoz egy 25 x 12,5 méter alapterületű templom is tartozott, falának vastagságát 1 méteresre alakították ki. A harmincéves háború alatt az épületek megsemmisültek, csupán a vár vízellátását biztosító Erzsébet-forrás maradt meg.

Ki volt Árpád-házi Szent Erzsébet?

Erzsébet II. András és merániai Gertrúd házasságából származott. Négy éves korában eljegyezték I. Hermann türingiai őrgróf azonos nevű fiával. Vőlegénye korai halála után, annak testvére, Lajos vette feleségül. Házasságuk boldog volt, frigyükből három gyermek született. Erzsébet különös gonddal fordult az elesettek és a szegények felé, akikért a családi jövedelmeket is feláldozta. Emiatt többször keveredett összetűzésbe az őrgróf udvarával. A történeti hagyomány szerint Erzsébet 1225-ben vagy 1226-ban alapította kórházát. Wartburg várát férje 1227-es halála után hagyta el, majd teljes szegénységben, a szigorú aszkézisnek élt, és tovább folytatta a betegek ápolását. Özvegyi javadalmából Marburgban is kórházat építtetett, s tagja lett a ferences harmadrendnek. 1231-ben hunyt el. Szentté avatására 1235-ben került sor. Sírja a középkor egyik leglátogatottabb zarándokhelye lett.

A feltárás alapján kiderült továbbá, hogy a 15. században a kolostor nyugati falába ajtót vágtak, míg a keleti részen kaput alakítottak ki. A fal egy 100 x 70 méteres területet zárt körbe, s a szelvényekből napvilágra kerültek a mérműves ablakok, a járószint maradványai, illetve különböző tetőcserepek. A törmelék nem tartalmazott egyéb, jelentősebb leletanyagot.

A kolostorban három temetkezés nyomait is sikerült feltárni. Ezek közül kettő biztosan szerzetesé lehetett, mivel őket a templom közvetlen közelében helyezték végső nyugalomra. A harmadik csontváz alaposan elgondolkodtatta a régészeket, ugyanis nem keresztény módon hantolták el a földbe - a holttestre köveket tettek. Egyes óvatos vélekedések szerint az emberi maradványok a 16. század első felének radikális reformátoraként tevékenykedő Fritz Erbéé lehettek. Az újrakeresztelés harcos szószólója ugyanis 1540-1548 között Wartburg várának egyik tornyában raboskodott. A tetszetős elmélet bizonyítása végett a csontokat a közeljövőben alapos vizsgálatoknak vetik alá.

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?