A magyar rádiófelderítők a Földközi-tengert figyelték
2006. május 11. 19:00
A magyar rádiófelderítők a rendszerváltozás előtt egyszer-egyszer a nagypolitikába is beleszóltak: megesett, hogy egy elcsípett titkos rádióüzenet megfejtésével egy Moszkvába tartó amerikai vezető tárgyalási esélyeit borították fel - írta a Népszabadság.
Magyarországon valószínűleg a rádiófelderítők hallottak először arról, hogy az Egyesült Államok elnöke, J. F. Kennedy 1963 őszén gyilkosság áldozatává vált a texasi Dallasban - emlékszik Dékány István, a katonai felderítés nyugállományú ezredese. Ez persze nem számított rendkívülinek, hiszen a speciálisan képzett katonák folyamatosan figyelték az étert, és valószínűleg sok mindenről előbb értesültek, mint a párt és a kormány amúgy mindenható - és persze mindentudó - vezetői. Dékány most arra készül, hogy könyvben örökíti meg: egykori kollégái miként dolgoztak és milyen eredményeket értek el.
Az ezredes szerint a rádiófelderítők nem voltak `kispályások`, hiszen még az is előfordult, hogy a nagyhatalmak közötti játszmák alakulásába szólhattak bele. Megesett, hogy az egyik vezető amerikai politikust szállító különgép a magyar légtérből küldött haza rejtjeles rádióüzenetet, és mire a rangos vendég Moszkvába ért, nem kis meglepetéssel tapasztalhatta: jó előre kidolgozott tárgyalási taktikája kudarcot vallott. A szovjet partnerek ismerték ugyanis a titkos terv minden részletét, mert az elcsípett adást a magyar katonai titkosszolgálat még a gép landolása előtt megfejtette, és az információt azonnal továbbította. Hogy ki volt a `célszemély`, s mindez mikor történt, arról Dékány ma sem beszél.
Bár Európában béke volt, mégis akadtak drámai pillanatok. Ilyen lehetett, amikor 1967 júniusában az egyik távírász az USS Liberty amerikai könnyűcirkáló vészjeleit vette. A hajót a dél-európai partoktól alig hetven kilométernyi távolságban torpedótalálat érte, és a rádiós szinte sírva kiáltotta világgá, hogy már tizenegy halottjuk van. Az adásból kiderült az is, hogy a váratlan támadás egyik áldozatát Kovácsnak hívták. Azt viszont csak jóval később tudták meg, hogy az izraeli hadsereg egyik hadihajója tévedésből indította el a torpedót, és a végzetes hiba 34 tengerész életét követelte, 172-en kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek.
Tovább a teljes cikkhez a Népszabadságban
Támogasd a 
szerkesztőségét!
