145 éve tört ki az amerikai polgárháború

2006. április 12. 10:35

Száznegyvenöt éve, 1861. április 12-én tört ki az amerikai polgárháború. Bár a háború négy évig tartott, a nyílt észak-déli ellenségeskedés csak a századfordulóra csillapodott le.

Ellentétektől a fegyveres összecsapásig

A háború okai igen összetettek voltak: belejátszottak politikai, gazdasági és ideológiai ellentétek, a rabszolgaság kérdése, a vita az államok és a szövetségi kormány hatalmáról. Az Egyesült Államokban az 1850-es években kiéleződtek az ellentétek a szabad munkaerőt foglalkoztató, fejlett északi és a döntően rabszolgatartó, ültetvényes gazdálkodást folytató déli államok között. (Az 1820-as Missouri-egyezmény a rabszolgatartást csak a 36. szélességi foknál délebbre eső államokban engedte meg.) A vita államszervezeti szinten is folyt, a déliek az államok függetlenségének növelését, az északiak a szövetségi kormány erősítését szorgalmazták.

Abraham Lincoln 1860. novemberi elnökké választása már előrevetítette a polgárháború rémét. Az első republikánus elnök pályafutása során végig élesen ellenezte a rabszolgaságot nem pusztán elvi és erkölcsi alapon, hanem józan megfontolásból is: felismerte, hogy az amerikai gazdaság fejlődését hátráltatja a nagytömegű ingyenes élőmunka alkalmazása. 1860 decemberében Dél-Karolina állam kimondta elszakadását, példáját két hónapon belül további hat állam követte. Néhány déli gyökerében akarta elfojtani a bajt: 1861. februárjában merényletet kíséreltek meg a Lincolnt beiktatására szállító vonat ellen, de a tervet leleplezte Allan Pinkerton, az első modern detektív. Az új elnök így 1861. március 4-én átvette hivatalát, az idők változását jelezte, hogy Lincolnnak - elsőként az elnökök sorában - valódi katonai védelme, nem pedig jelképes kísérete volt. A déli államok február 9-én megalakították az Amerikai Konföderált Államokat, amelynek elnökévé Jefferson Davist választották. A konföderációs csapatok április 12-én megostromolták a Sumter-erődöt, és ezzel kitört az 1865-ig tartó polgárháború.

Jóllehet a szembenálló felek közül mind népességben, mind gazdasági erőben Észak jelentősen felülmúlta Dél tizenegy államát, a meglepetésszerű támadás, a jobb katonai felkészülés és a nagyobb elszántság az első időszakban a Konföderáció javára billentette a mérleget. A háborúban kezdetben mindkét oldalon önkéntesek küzdöttek, ám a harcok elhúzódása és súlyossága miatt rövid idő után bevezették a sorozást. Észak stratégiája arra épült, hogy blokád révén megtörik a déli gazdaságot, megszerzik a Mississippi fölötti ellenőrzést, majd elfoglalják a déli fővárost, Richmondot. Az első két célt sikerült is megvalósítani, de a Virginiába betörő északi seregeket a Robert E. Lee vezette déliek több ütközetben (Antietam, 1862, Fredericksburg 1862, Chancellorsville, 1863) is , majd Északra helyezték át a hadszínteret.

következő oldal 1 / 2

Ellentétektől a fegyveres összecsapásig
Az első modern háború

Támogasd a szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?