145 éve tört ki az amerikai polgárháború
2006. április 12. 10:35
Az első modern háború
A fordulópontot az 1863-as gettysburgi csata jelentette. A polgárháború legnagyobb ütközetében, 1863. július 1-3. között az északiak megállították Lee offenzíváját, de szörnyű áron: a csatamezőt 23 ezer uniós és 28 ezer konföderációs katona holtteste borította. Egy nappal később az északiak bevették a Mississippi melletti utolsó déli erősséget, Vicksburgot, ezzel gyakorlatilag kettévágták a Konföderációt.
A véres harcok közepette Lincoln sorsdöntő elhatározásra jutott: 1863 első napján aláírta az emancipációról szóló proklamációt, amely mindörökre szabadnak nyilvánította az északiak által elfoglalt déli területeken élő rabszolgákat. (A rabszolgaság teljes eltörlését csak az alkotmány 1865-ben elfogadott 13. kiegészítése mondta ki.) Lincoln sikerrel akadályozta meg az egyébként is kivárásra játszó európai hatalmak beavatkozását, így a mérleg egyre inkább az északiak felé billent. Az északi hadsereg élére a Lee-vel minden tekintetben egyenlő tehetségű hadvezér, Ulysses S. Grant került, aki szó szerint felmorzsolta egyre kimerültebb, utánpótlási gondokkal küszködő ellenfelét. 1863 végén a chattanoogai vereség után a déliek végleg elvesztették nyugati államaikat, a harc ezután már a konföderációs főváros, Richmond körül folyt. Grant áttörte a déliek védelmét, miközben Sherman tábornok Atlantát, majd Savannah-t is elfoglalva nyugat felől kijutott az Atlanti-óceánhoz. A minden oldalról bekerített Lee 1865. április 9-én Appomatox mellett kapitulált, a polgárháború véget ért.
Ez volt a legnagyobb háború az amerikai történelemben, amelyet mindkét fél anyagi és élőerejének teljes bevetésével vívott. A hadtörténészek ezt tekintik az első modern háborúnak is, amelyben komoly szerephez jutott a távíró és a vasút, a géppuska, a páncélos csatahajó, az aknazár és a légi felderítés, s kiépítették a rendszeres orvosi szolgálatot. A harcok súlyosságára jellemző, hogy egyedül az 1862-es shilo-i csatában 23 ezren estek el vagy sebesültek meg, többen, mint addig az összes korábbi amerikai háborúban együttesen. A végső mérleg északi oldalon 360 ezer, a délin 260 ezer halott, 15 milliárd dolláros anyagi kár és 3 milliárd dolláros államadósság. A polgárháborúban magyar önkéntesek is harcoltak az északiak oldalán, sokan közülük több nagy csatában is kitüntették magukat.
Az északiak győzelme totális volt, ennek azonban az időközben újjáválasztott Lincoln elnök csak napokig örülhetett: 1865. április 14-én Washingtonban meggyilkolták. A helyébe lépő, déli származású Andrew Johnson elnézőnek mutatkozott a felkelő államokkal és a felkelőkkel szemben, magára haragítva a republikánusokat, akik vád alá is helyezték, de nem sikerült hivatalából elmozdítaniuk. A rekonstrukció 1877-ig tartott, a megbékélésre pedig még évtizedeket kellett várni. A századfordulóra a gyűlölködés elenyészett, az amerikai nemzet újra egységessé vált.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)
- Ellentétektől a fegyveres összecsapásig
- Az első modern háború
szerkesztőségét!
