Barcelonai sírokból vizsgálták a katalán szerzetesek életkörülményeit
2026. június 2. 10:05
Erőszakos halálra utaló nyomokat és váratlan temetkezési anomáliákat is felszínre hozott Montcadai Elisenda királyné és környezete 14. századi sírjainak felnyitása - jelentette be a Barcelonai Kulturális Intézet. A pedralbesi kolostor alapításának hétszázadik évfordulója alkalmából végzett régészeti és archeogenetikai kutatás alapvetően írhatja át a középkori katalán társadalomról és a női szerzetesközösségek életkörülményeiről alkotott eddigi történelmi képet.
A feltárás során a szakemberek nyolc sírt vizsgáltak meg a barcelonai Pedralbesi Santa Maria-kolostorban, ahonnan összesen huszonöt emberi csontváz került elő. Az 1326-ban alapított intézmény egykori mecénása, Montcadai Elisenda sírjának felnyitásakor egy kisméretű fadobozt találtak, amely a királyné maradványait rejtette.
Az oszteológiai elemzések megerősítették a történeti forrásokat: az uralkodó mintegy hetvenéves korában hunyt el, és előrehaladott időskori ízületi gyulladásban szenvedett. Bár egyszerű apácaruhában temették el, a sírban aranyhímzéses selyemszövet, valamint rozmaring és mirtusz maradványait is azonosították. A sírhely templom és kerengő közötti, alacsony fallal kettéosztott elhelyezkedése a kutatók szerint tudatosan szimbolizálta az elhunyt kettős - szakrális és világi - politikai szerepét.
A legváratlanabb eredményeket az első apátnőknek és a kolostor támogatóinak tulajdonított síremlékek szolgáltatták. Sobirana Olzet első apátnő arckoponyáján a halál beállta körül szerzett, valószínűleg késszúrástól származó, súlyos traumás sérülést azonosítottak. Egy másik, eredetileg Artau de Foces lovagnak tulajdonított nyughelyben férfimaradványok helyett két felnőtt nő és három gyermek csontvázát találták meg; egyiküknél a koponyához tapadva a hosszú hajfonat is konzerválódott.
A legösszetettebb leletegyüttes Francesca Saportella második apátnő (a királyné unokahúga) sírjából került elő, ahová legalább kilenc, különböző időszakokból származó egyént temettek. Köztük volt négy, egyértelműen szúrt sérüléseket viselő férfikoponya, valamint egy mumifikálódott női torzó is, a szülőcsatornában egy 20-23 hetes magzat maradványaival. A feltárt pergameneket és kottákat jelenleg laboratóriumi körülmények között restaurálják.
Montcadai Elisenda az Ibériai-félsziget egyik legbefolyásosabb uralkodója, II. (Igazságos) Jakab aragóniai és valenciai király negyedik felesége volt. A pedralbesi kolostort a klarissza apácarend számára alapította, majd férje 1327-es halála után a szomszédos palotába vonult vissza. A mostani kutatás elsődleges célja, hogy egzakt módon feltárja a középkori katalán elit belső viszonyait és a szerzetesi élet mindennapjait.
A Barcelonai Kulturális Intézet tájékoztatása szerint a genetikai vizsgálatok még kezdeti szakaszban vannak: eddig a királyné genomjának csupán hat százalékát szekvenálták. A csont- és fogmintákból kinyert DNS-elemzések segítségével a jövőben pontosítják a csontvázak identitását, a rokonsági kapcsolatokat, valamint az ősi kórokozók jelenlétét. A kutatási projekt végleges eredményeinek publikálása 2027 közepére várható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
