Az ókori egyiptomi művészet alkotói folyamatait mutatják be
2026. július 16. 19:02 Múlt-kor
Az ókori egyiptomi művészet eddig rejtett technikai és alkotói folyamatait tárja a nagyközönség elé a budapesti Szépművészeti Múzeum pénteken nyíló, Az örökkévalóság megörökítése című új időszaki kiállítása. A tárlat tudományosan is hiánypótló, mivel az évezredes műtárgyak puszta bemutatása helyett a legmodernebb természettudományos és digitális módszerekkel rekonstruálja az egykori mesterek munkamódszereit, új megvilágításba helyezve a fáraókori civilizáció tárgykultúráját.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója az eseményt felvezető sajtóbejáráson hangsúlyozta: a mintegy ötezer darabos budapesti egyiptomi gyűjtemény történetében egyedülálló a mostani megközelítés. Az elmúlt évtizedek hazai kiállításain még nem vizsgálták olyan fókusszal a leleteket, amely kifejezetten a műalkotások fizikai létrejöttének folyamatát helyezte volna a középpontba.
A Kóthay Katalin és Kevély Flóra egyiptológusok által kurált kiállítás mintegy száznegyven műtárgyat – köztük szobrokat, sztéléket, domborműveket és festett koporsókat – vonultat fel. A hazai anyagot olyan rangos nemzetközi partnerintézményekből érkezett kölcsönzések egészítik ki, mint a koppenhágai Ny Carlsberg Glyptotek és a torinói Museo Egizio, biztosítva a téma tágabb, európai és globális kontextusba helyezését.
A kiállítás kiemelt hangsúlyt fektet a modern természettudományos anyagvizsgálatok és a digitalizáció eredményeinek prezentálására. Az innovatív múzeumi technológiák alkalmazásával a szakemberek képesek láthatóvá tenni a tárgyak szabad szemmel rejtett rétegeit. Egy koporsó háromdimenziós animációja feltárja a belső szerkezeti kialakítást, míg egy újonnan bevezetett holovetítő segítségével egy kőszobor eredeti, az évezredek során megkopott, ma már láthatatlan pigmentjeit is újra életre keltik.
Sári Zsolt, a területért felelős államtitkár rámutatott: a kulturális javak ezen szintű digitalizációja a nemzeti és egyetemes örökség felelős megőrzését, valamint a tudományos és laikus hozzáférés szélesítését egyaránt szolgálja.
A természettudományos megközelítés rámutat arra a történeti tényre, hogy az ókori Egyiptomban a műalkotások funkciója alapvetően eltért a modern kori esztétikai értelmezéstől. A kőből, fából, fémből és fajanszból készült tárgyak szigorú vallási és mágikus rendeltetéssel bírtak: az „örökkévalóságot”, a maradandóságot voltak hivatottak biztosítani az istenek és az elhunytak számára a túlvilágon.
A temetkezési helyek és templomok felszereléseinek aprólékos kidolgozása a kozmikus világrend fenntartását szolgálta. A mostani, technológiaalapú vizsgálatok rávilágítanak a korabeli kézművesek rendkívül magas szintű anyagismeretére, bizonyítva, hogy a fáraókori mesteremberek a szigorú vallási és kánoni előírások ellenére is rendkívül tudatos, a technológiai lehetőségeket maximálisan kihasználó alkotói munkát végeztek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
