Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Az etiópok egyáltalán nem voltak részegek, tönkreverték 1896-ban az olaszokat

2021. március 1. 19:41 Múlt-kor

Az etiópok egyáltalán nem voltak részegek

Az 1896. március 1-jén lezajlott aduai csatában az Oreste Baratieri tábornok vezette olasz haderő katasztrofális vereséget szenvedett. A 18 ezres gyarmati sereg, amelynek mintegy negyedét szövetséges eritreai katonák alkották, II. Menelik 100 ezer főt számláló seregével nézett szembe. Utóbbiból nyolcvanezer katona tűzfegyverekkel rendelkezett.

Baratieri éjfél körül három hadosztállyal kezdte meg az előrenyomulást, és abban reménykedett, hogy még álmukban meglepheti az etiópokat. Az olaszoknak azonban nem volt helyismeretük, hibásak voltak a térképeik is, így a hadosztályok nem a kijelölt helyüket foglalták el, így messzire kerültek egymástól.

Ráadásul a meglepetés erejével sem érhettek, mivel az egyik eltévedt hadosztály tévedésből beleszaladt az etiópokba, akik így tudomást szereztek a támadásról és riadóztattak. Menelik kihasználva seregének számbeli fölényét és a terepismeret adta előnyöket, súlyos vereséget mért az olaszokra, akiknek hétezer katonájuk maradt a harctéren, valamint háromezer emberük fogságba esett.

Az olaszokkal harcoló eritreai katonákat az etiópok, akiknek vesztesége három-négyezer fő körül mozgott, árulóként kezelték, és közel nyolcszáz fogolynak levágták a jobb karját és a bal lábát.

Menelik győzelme és az olaszok csúfos kudarca igazi szenzáció volt Európában, ahol a csata a sajtó egyik legfelkapottabb témájává vált. A Vasárnapi Újság 1896-os számában például a következőket olvashatjuk az olaszok fiaskójáról:

„Az aduai csata veszteségét ma főképp annak tulajdonítják, hogy a volt főparancsnok, Baratieri tábornok, igen ügyetlen taktikus. Hadseregét három részre osztva vitte előre, ahelyett, hogy egyesítette volna, s igen sok csapatot szűk völgyekben és hasadékokban állított fel, hol nem fejthettek ki elegendő erőt, s e mellett a szomszéd hegyeken a biztonságot sem őrizte meg. Különösen nagyon tökéletlen volt az olaszok kémrendszere. Sohasem tudták pontosan az abesszíniaiak állását és számát, s az aduai ütközetet is abban a hitben kezdték meg, hogy az abesszíniak Menelik megkoronázására készültek, s ezért holtrészeg állapotban találják őket.”

Az aduai csatában azonban igen józan és tettrekész volt az etióp tábor. Az aduai vereséget követően az olasz kormány megbukott, Crispi miniszterelnök lemondott, Olaszország pedig 1896 októberében Addisz-Abebában békét kötött II. Menelikkel, és lezárta az első olasz–etióp háborút.

A császár egyébként rendkívül gáláns volt Rómával szemben, ugyanis olasz kézben hagyta az Eritreában és Tigré tartományban megszerzett területeiket, és mindössze 10 millió lírát követelt hadisarcként a legyőzött európai hatalomtól. Menelik nem akarta megalázni az Olasz Királyságot, hiszen tisztában volt azzal, hogy egy Róma által megszervezett koalíció ellen már nem tudna esélyesként fellépni.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Az etiópok egyáltalán nem voltak részegek, tönkreverték 1896-ban az olaszokat

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. tél: A szeretet mártírjai

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra