Az ember már tízezer éve jelen van a Pireneusok magashegységi területein
2026. június 20. 12:58 Múlt-kor
Radiokarbonos kormeghatározás igazolta, hogy az emberek már több mint tízezer éve rendszeresen felkeresik a Pireneusok kétezer méternél magasabban fekvő területeit. A felfedezés megkérdőjelezi azt a korábbi elképzelést, amely szerint a magashegységek sokáig érintetlen, az ember számára alig megközelíthető térségek voltak.
A Barcelonai Autonóm Egyetem kutatói most 124 mintából - amelyek 45 különböző lelőhelyről származnak - hoztak létre nyilvánosan elérhető adatbázist. Ezek közül a legrégebbre visszanyúló történettel az Obagues de Ratera sziklaeresz rendelkezik, amely 2320 méteres magasságban található. A jelenlegi ismeretek szerint első ismert használata tízezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, röviddel az utolsó jégkorszak utánra, amikor a területen még kisebb gleccserek is léteztek.
A lelőhelyet a mezolitikumban, a neolitikumba való átmenet idején, majd a rézkorban, a bronzkorban, a vaskor kezdetén, a vizigót korszakban, végül pedig a 19. és a 20. században is felkeresték. A kutatók szerint ez kivételesen hosszú vizsgálható időszak, amelyhez hasonlóval nemcsak a magashegységekben, hanem egész Katalóniában ritkán találkozni.
A kutatás során a Cova del Sardo barlangban 7500, a 2280 méteren fekvő Portarró sziklaereszben pedig 7300 évre visszanyúló emberi jelenlétet mutattak ki. Utóbbi helyen ötezer éves, szárazon rakott kőalapokra és fából készült szerkezetekre is rábukkantak, amelyek a Pireneusok jelenleg ismert legrégebbi kőépítészeti emlékei.
A kutatás szerint bizonyos időszakokban jelentősen megnövekedett az emberi tevékenység a magasabban fekvő térségekben. Ilyen volt a neolitikum vége, mintegy 5300–4500 évvel ezelőtt, valamint a késő ókor és a kora középkor időszaka. A neolitikum végi növekedés nagyjából egybeesik Ötzi, a tiroli jégember korával, aki körülbelül 5300 évvel ezelőtt kelhetett át a Tisenjoch-hágón, mikor a Pireneusok kétezer méter feletti területein is egyre több ember jelent meg.
A több mint húsz éven át tartó kutatás eredményei tehát azt mutatják, hogy a magashegységek nem érintetlen, ember nélküli területek voltak, hanem a vadászó-gyűjtögető, pásztorkodó és későbbi közösségek által rendszeresen használt tájak.


szerkesztőségét!
